Tavaly ismét elkezdett emelkedni a szervdonációs és a szervtranszplantációs aktivitás itthon, amelyet az azt megelőző két évben a koronavírus-pandémia korlátozott világszerte – közölte portálunkhoz eljuttatott közleményében az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz). A négy egyetemi városban (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) működő hét szervtranszplantációs központban összesen 369 szervátültetés történt, 313 esetben elhunyt donorból és 56 esetben élő donorból eltávolított szervvel. A hazai szervátültetések 22 százaléka külföldi szervvel történt: 43 vese, 17 máj és 9 szív került donorszervként az országba az Eurotransplant együttműködés keretében.
Az OVSz összesen 192 donorjelentést fogadott 49 kórházból az év során, és végül 122 donáció valósult meg elhunyt szervdonorokból 42 kórházban. Nemzetközi adatok alapján egy elhunyt szervdonor átlagosan 30,8 életévet ad a társadalomnak, így a tavalyi 122 elhunyt szervdonor 3758 új életév lehetőségét adta transzplantáltaknak a szervadományozással. Mindent egybevetve agyhalottakból 373, élő donorokból 56 szervet távolítottak el transzplantációs célra.
Transzplantációs várólistán 2022-ben összesen 1764 beteg fordult meg: 451 új beteg került fel várólistára, az év végén pedig 1255-en várakoztak életmentő szervátültetésre. A transzplantált betegek várakozási ideje a májátültetés esetén volt a legrövidebb, 0,75 év. Tüdő- és szívátültetés esetén átlagosan 0,96 és 1,61 évig várakoztak. Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés esetén 2,64 év, vesetranszplantációnál 3,82 év volt az átlagos várakozási idő.
Ez is érdekelhet
A tavalyi volt az első hazai szervátültetés 60. évfordulója. Az első transzplantáció egy élő donortól vett veseátültetés volt 1962-ben Szegeden. A jubileum pedig rekordszámú, 56 élő donoros veseátültetést hozott Magyarországon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
