"Attól, hogy idős koromra elfelejtek dolgokat, még nem vagyok demens, hiszen ez a korral jár" - idézi lapunknak demens betegek gyakori mondatát Kovács Tibor egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem (SE) Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese. Pedig az időskor nem jár együtt törvényszerűen a szellemi leépüléssel, elbutulással meg pláne nem. Tehát nem érdemes abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy mindez az öregedés természetes velejárója, mert a kognitív funkcióink hanyatlásának van egy elfogadható mértéke - mondta a szakorvos, aki harminc éve foglalkozik demencia-kutatással. Kovács Tibor ebben a cikkünkben a korai demencia felismerésében nyújt segítséget, illetve bemutatja az ország egyik legrangosabb szakintézményének - a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának - működését. Azt, hogy miként fordulhatnak a betegek a klinikához, ott milyen vizsgálatokat végeznek, illetve miért nő világszerte a demens betegek száma.
Spektrumbetegség
A demencia spektrumbetegség, tehát enyhe demencia önmagában nincs - szögezi le a szakorvos. Beszélhetünk kognitív zavarról, aminek a legenyhébb formája a szubjektív kognitív károsodás. Ilyenkor a betegnek van panasza - például memóriazavar -, de a tüneteket nem lehet a tesztvizsgálatokkal igazolni. Általában fiatalkorúakról van szó és a betegség nem agyszerkezeti okokból alakul ki náluk. Az enyhe kognitív zavarnál már kimutatható a kognitív károsodás, de az a mindennapi életet nem zavarja. A beteg például cetlizik, fokozott odafigyeléssel végzi dolgait, de alapvetően működőképes az élete. Ezek után jön csak a demencia, aminek az a feltétele, hogy a mindennapi funkciókban is zavar jelentkezik. A kognitív tünet ilyenkor már a napi aktivitást, munkavégzést gátolja: például korábban képes volt önállóan intézni az interneten a banki ügyeit, de ma már nem képes rá, mert nem tudja észben tartani. A demencia a kognitív tünetek mellett viselkedészavarral és a mindennapi funkciók károsodásával is jár.
Jó tudni, hogy aki hallucinál, depressziós, vagy üldözési mániája van, nem feltétlenül demens, hiszen ezek a magatartási- és viselkedési zavarok demenciát nem okozó betegségek tünetei is lehetnek. Ugyanakkor gyakran a hallucináció és az agitáció hívja fel a figyelmet arra, hogy baj van.
Vizsgálatok a korai felismerésért
A Semmelweis Egyetemen belül két külön intézmény, a Pszichiátriai és a Neurológiai Klinika végzi a demencia ellátást. Mindkettő ugyanabban az épületben van: a Neurológiai Klinikán belül működik a demencia ambulancia, a Pszichiátriai Klinikán belül a memória ambulancia. A demencia-gyanús betegek közvetlenül mindkét intézményhez fordulhatnak, hiszen az orvosok ugyanazt a problémát vizsgálják, más megközelítéssel. "Ha a betegnél magatartási zavar jelentkezik, akkor általában hamarabb találkoznak a pszichiátriával. Magyarországon egyébként pszichiáterek kezelik a demens betegek többségét, beleértve a súlyos betegeket is" - mondta Kovács Tibor.
A két klinikán műszeres és kognitív vizsgálatokat (teszteket) végeznek. A szakorvos eljárása attól függ, hogy milyen szakaszban van a beteg. Az enyhe kognitív zavar esetén általában neuropszichológiai tesztcsomagra kerül sor, ahol különböző kognitív doméneket (funkciókat) vizsgálnak. Például az agyi homloklebenyt és az emlékezet-területeket. Ezzel párhuzamosan szerkezeti patológiát is keresnek az agyban MRI vagy CT segítségével. Illetve kötelező jelleggel egy metabolikus panelt is készítenek rutin laborvizsgálat keretében a pajzsmirigy-funkciókra, illetve a folsav, B12-vitamin szintjét is nézik. Mivel a demencia - tízből hét betegnél - az Alzheimer-kórból fejlődik ki, ilyen irányú protokollt is végeznek.
A klinikai demens-ellátásban jelenleg nincsenek várólisták. A betegek 2-4 héten belül kapnak időpontot. Az első találkozás nagyjából negyven percig tart, ekkor már végeznek vizsgálatokat is. A diagnózis - rutinvizsgálatnál - egy hónapon belül megvan. "A COVID-19 járvány alatt voltak elmaradások, ezért most feldúsult a betegellátás. A nyár második felében jóval több beteg volt, mint korábban. A Semmelweis Neurológiai Klinikáján jelenleg évi 300 új beteget gondoznak" - mondta Kovács Tibor.
A vizsgálatok után próbálják meg az orvosok összerakni a beteg diagnózisát. Tehát, hogy megfigyelhető-e egyáltalán kognitív zavar, károsodás, az milyen mértékű és mi az eredete. A demencia korai szakasza általában a minimentál teszt 20 pontja feletti értéknél kezdődik. A középsúlyos szakasz 10 és 20 pont között található. Itt már egyértelmű tünetek jelentkeznek, megjelennek a széklet- és vizelet visszatartási problémák is. A súlyos demencia a 10 pont alatti minimentál teszt, ahol már az alapfunkciókkal van gond, például a járással, evéssel. Ebben a szakaszban már parkinzonizmus is megjelenik. Ide lehetne sorolni még a terminális szakaszt, amikor az életfunkciók kerülnek veszélybe súlyos szövődményekkel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok a tévhit
Becslések szerint Magyarországon 250-300 ezer demenciában szenvedő ember él. A családtagokkal együtt a betegség akár 500-800 ezer embert is érinthet. A szakorvos szerint nálunk is egészen biztosan több a beteg, mint ahányról tudnak az orvosok. "Sajnos, nagyon sok a tévhit a betegséggel kapcsolatban" - mondta. Amikor Ronald Reagan elnök bejelentette, hogy Alzheimer-kórban szenved, ez óriási társadalmi figyelmet kapott az USA-ban. Magyarországon jelenleg is rendszeresen jelennek meg a klinikákon harmincas fiatalok, hogy feledékenyek, miközben ebben a korban gyakorlatilag nincs Alzheimer-kór. Vagy idősek azt gondolják, hogy attól, hogy jól emlékszik a második világháborúra, és nem emlékszik a tegnapra, még jó az emlékezete, és ez csak a korral jár.
A szakorvos ezért azt tanácsolja, hogy ha valaki feledékeny és hatvan év feletti, mindenképpen menjen el szűrésre. Elsősorban időskorban kell erre figyelni, mert a demencia nem a harmincasok betegsége. Ha valaki negyven évesen elfelejt szavakat, és egyébként egészséges, a legritkább esetben van szó demenciáról. Ugyanakkor, ha például valaki szemben megy fel az autópályára, annak gyakran demencia áll a hátterében. Mint ahogyan az unokázós csalások is felvetik, hogy az áldozatok kognitív funkciói károsodtak. Összefoglalva azt mondja: egy társadalom fejlettségét, intelligenciáját mutatja, hogyan áll az elesettekhez kiszolgáltatottakhoz, betegekhez.
A demencia okai és gyógyítása
A demencia okai nincsenek tudományosan bizonyítva, elméleti lehetőségek vannak, de ezek a betegellátásban nem jelennek meg - mondta a szakorvos. Noha mindig vannak divatos elméletek, amelyek felmerülnek, a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-betegség. Második leggyakoribb oka az érbetegség, az agyi vaszkuláris károsodások miatt kialakuló demencia. Harmadik a Lewy testes demencia, ami a Parkinson-betegséghez köthető, illetve a frontotemporális demenciák (Pick-kór). Ezek mellett sok egyéb oka is lehet a demenciának. Például a sclerosis multiplex végstádiumában demencia jelenik meg, illetve a szivacsos agysorvadás is demenciát okoz.
Gyógyíthatatlan betegség, ugyanakkor az Alzheimer-kór okozta demenciát lehet gyógyszeresen kezelni, amennyiben a tüneteket stabilizálja, szinten tartja, nem engedi romlani - mondta Kovács Tibor. Az SE klinikákon és máshol az országban folynak ígéretes gyógyszervizsgálatok is, fejlesztés alatt álló készítményekkel. A vizsgált gyógyszerek között van olyan, amelytől az eddigi eredmények alapján sokat várnak az orvosok.
Ez is érdekelhet
Egyre több a beteg
A fejlett világban a demens betegek száma - a társadalom elöregedése miatt - folyamatosan növekszik. Az Alzheimer's Disease International (ADI) 2019-ben készült jelentése szerint, több mint 50 millió demenciával érintett él a világon. 2050-re ez a szám 152 millióra fog emelkedni "Mivel az aktív populáció szűkül, az inaktívak száma növekedik, harminc éven belül megtriplázódhat a demens betegek száma. Óriási beáramlás lesz a magyar egészségügyi rendszerbe is, miközben az ellátók száma is csökken" - tette hozzá.
