A 2018-as évben a 2315 közforgalmú hazai gyógyszertár nettó árbevétele 672,5 milliárd forint volt, 900 millióval több, mint 2017-ben. A gyógyszertári vállalkozások fedezeti bevétele ebben az évben 152,6 milliárd forintot tett ki, szemben a 2017-es 140 milliárddal. A növekmény vélhetően a vény nélkül kiadható gyógyszerek és egyéb termékek árrésének emeléséből adódott. Ez a kis vidéki gyógyszertárak jövedelmezőségét azonban - ahol korlátozottabbak a marketinglehetőségek - kevésbé kompenzálja - mutatott rá Sohajda Attila, az MGYK alelnöke. Hozzátette, az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszertárak többsége stabilan, biztonságosan működik, és a készletek értéke meghaladja a szállítói tartozásokét, ami a stabil működés egyik záloga.
Van, ahol nagyon alacsony fizetést kapnak
2018-ban a gyógyszertári vállalkozások bérhelyzete valamelyest javult 2017-hez képest, a 252 ezer forintos egy főre jutó havi bruttó átlagbér ugyanis 263,6 ezer forintra nőtt. Az MGYK alelnöke szerint azonban a gyógyszertári vállalkozásoknál 2016-tól változatlan a lemaradás a bérezésben a nemzetgazdasági és az egészségügyi ágazathoz képest is. A legkisebb, 18 millió forint havi forgalom alatti vállalkozások esetében a bérszint alig éri el a garantált bérminimum és a minimálbér jelenlegi összegét.
A kamara szerint központi intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az ágazat gazdasági működőképessége továbbra is biztosított legyen, illetve az ágazati bérviszonyok igazodjanak a nemzetgazdasági és az egészségügyi szféráéhoz. A vidéki kis forgalmú patikák helyzete pedig kiemelten fontos, hiszen ezeket a gyógyszertárakat nemcsak a jövedelmezőség és a bérezés problémái sújtják, hanem szakembert is nehezen találnak.
Változásokra van szükség
A patikai árrésrendszer korrekcióra szorul. Emellett a kistelepüléseken működő patikák, illetve a fiókgyógyszertárak működési célú támogatását is növelni kellene, az orvosi kézigyógyszertárak működtetését pedig a praxisfinanszírozás keretében kellene megoldani. Ösztöndíj és letelepedési támogatás bevezetését is szorgalmazzák azoknak a szakgyógyszerész-jelölteknek, akik a diploma megszerzése után vidéken vállalnak munkát - mondta el Hankó Zoltán az MGYK elnöke.
A kamara szerint a béremelés, az államtól kapott egyéb juttatások és az árrésrendszer korrekciója összesen mintegy 10-15 milliárd forintos költségvetési forrást igényelne. A köztestület már eljuttatta javaslatait az egészségügyi államtitkársághoz.