A hálapénz visszaszorítása érdekében az állam meggátolná az állami és magánellátás közötti átjárást, a tervezet azonban kivételezne a szülész-nőgyógyászokkal. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése ezt nem tartja szerencsésnek, viszont azt is tudomásul veszik, hogy egyik pillanatról a másikra nem lehet belenyúlni a rendszerbe, mert attól kétségbe eshetnek a kismamák. Kidolgoztak ezért egy átmeneti javaslatot, amely tiszta helyzetet teremtve szerződéshez kötné a szabad orvosválasztást - írja a hvg.hu .
Papíron tisztáznák, miért fizetne a kismama
A javaslat értelmében a kismamának szerződést kellene kötnie az állami kórházzal, ahol majd szülni fog, megjelölve a közreműködő orvost. Jelenleg nincs tisztázva, mit vállal a pénzért az orvos, keveredik a magán- és az állami ellátás, a javaslat értelmében azonban külön megállapodás esetén lehetne térítést kérni a szülésért. A szerződésben pedig tisztázhatnák az extra szolgáltatásokat is. Ez a papír önmagában semmilyen előnnyel nem járhat, csak a személyes közreműködésért és az eltérő körülményekért fizet a kismama - mondta Lénárd Rita MOK-alelnök a szülésért adott hálapénzről szóló kerekasztal-beszélgetésen.
A beszélgetésen a K-Monitor és az EMMA szülési jogokért küzdő egyesület felmérésének eredményeit is kiértékelték, amely az állami szülészeteken hagyott hálapénz mértékét és módjait kutatta. Az eredmények szerint a válaszadó 11 ezer nő 68 százaléka fizetett hálapénzt a szülésért, többségük azért, hogy választott orvosnál szülhessen, illetve valóban hálás volt. Legnagyobb arányban Pest megyében (76 százalék), illetve Észak-Magyarországon (75 százalék) fizetnek a szülészeteken a kismamák, míg a közép-dunántúli régióban kevesebb, mint a felük (48 százalék) ad csak pénzt.
A hálapénz átlagos összege 111 ezer forint volt, a koronavírus-járvány ideje alatt viszont sokan ennél többet is fizettek. Összesen körülbelül évi 7 milliárd forint lehet a hazai állami szülészetben fizetett hálapénz összege a felmérés szerint.
Legjobban: