A 2017-es adatokon alapuló összeállítás szerint az uniós tagállamok lakói átlagosan kiadásaik közel egynegyedét fordítják rezsire, így ez a kategória bizonyult a legköltségesebbnek a kontinensen. Ezt 13 százalékkal az utazásra fordított összegek követik, élelmiszerre pedig valamivel több mint 12 százalék megy el. Természetesen az egyes országok között jelentős eltérések lehetnek, így a magyar adatok sem követik mindenben az uniós trendeket.
Itthon a rezsiköltségek a kiadások 18,8 százalékát teszik ki, mindössze hat ezrelékkel többet, mint amennyit élelmiszerekért fizetünk. A további költések az alábbiak szerint oszlanak meg a magyar háztartások esetében:
- utazás - 13,2 százalék
- éttermek és szállodák - 9,2 százalék
- egyéb termékek és szolgáltatások - 8,4 százalék
- alkoholos italok és dohánytermékek - 7,4 százalék
- rekreáció és kultúra - 7,2 százalék
- bútor és háztartási felszerelés - 4,4 százalék
- egészségügyi kiadások - 4,2 százalék
- ruházat és cipő - 3,8 százalék
- kommunikáció (telefonos és postai szolgáltatások, telefonkészülékek) - 3,6 százalék
- oktatás - 1,6 százalék
Érdemes megemlíteni, hogy arányosan csak a luxemburgiak, az észtek, a csehek és a litvánok fordítanak több pénzt alkohol- és dohányvásárlásra, mint a magyar emberek. Ez irányú kiadásaink közel kétszeresen meghaladják az uniós átlagot. Csak dohánytermékekre (3,6 százalék) kis híján annyit költünk, mint az egészségünkre (4,2 százalék), de az alkoholvásárlás 3, valamint a narkotikumok 0,8 százaléka is igen magas aránynak számít.
Bár nem sokkal, de még így is valamelyest többet áldozunk egészségügyi szükségleteink fedezésére, mint az Európai Unió háztartásai átlagosan (4 százalék). Ez irányú kiadásaink közel fele egyébként gyógyszerekre és gyógyászati felszerelésekre megy el, 40 százaléka költségtérítéses járóbeteg ellátásra, a fennmaradó 10 százalék pedig kórházi szolgáltatásokra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: ec.europa.eu
