Biológusok és demográfusok évtizedek óta vitatkoznak azon, hogy az ember hány évig élhet, és van-e ennek valamilyen felső határa. Amikor 1997-ben a francia Jeanne Calment elhunyt 122 éves és 165 napos korában, olyan rekordot állított be, amelyet azóta sem sikerült felülmúlni. Ám valószínű, hogy 2100-ra sokan lesznek ennyi idősek - állítják a Washington Egyetem demográfiai statisztikusai, akik számításaik menetét a The Conversation folyóiratban publikálták.
Statisztikai modelljük két alapvetést kombinál: mi az elhalálozás kockázata 110 éves kor után, illetve milyen mértékben nő azok száma, akik megérik a 110 éves kort ebben az évszázadban. A jelenlegi adatokra alapozva "kimondható, hogy Calment rekordja még a 21. században megdől: 89 százalék az esélye annak, hogy valaki a 126-ik születésnapjánál tovább is él, ám csak 3 százalék a valószínűsége, hogy a 132-őt is megéri valaki" - részletezték a kutatók.
Egyre hosszabb ideig élnek a szerencsések
Siettek leszögezni, hogy a maximum életkor nem egyenlő az átlagéletkorral : "még azt sem tudni, hogy az emberi életnek van-e egyáltalán maximális hossza". Egyes biológusok szerint az öregedés nem betegség, amit gyógyítani lehet, hanem elkerülhetetlen élettani folyamat, amelynek felső határát viszont úttörő orvosi felfedezésekkel és más módokon kitolhatjuk. Azt mindenesetre egyre több tudós állítja, hogy az emberi élet hossza folyamatosan nő, még ha egyelőre csak a szerencsés kevesek számára is. A világ leggazdagabb emberei, köztük Elon Musk (Tesla autók) és Sergey Brin (Google) óriási összegeket invesztálnak a kutatásokba.
Pedig már a számításhoz szükséges adatokat begyűjtése is nehézséget okozott a statisztikusoknak. A szuperszázasoknak nevezett, legalább 110 éves személyek életkori adatairól kevés megbízható forrás áll rendelkezésre. Nem lehet számításokat alapozni "bemondásra", és ezek az idős emberek hajlamosak akár alul-, akár felülbecsülni tulajdon életkorukat. Ezért a szuperszázasok nemzetközi adatbázisát (International Database of Longevity, IDL ) hívták segítségül, amelyben minden kétséget kizáró születési és elhalálozási adatok szerepelnek. A 2020 előtt elhunyt, de 1910 előtt született személyek adatelemzéséhez csak Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svédország jöhetett szóba, ezek az országok rendelkeznek ugyanis nagy hitelességű anyakönyvekkel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
110 éves kor után másképp öregszünk
Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy a halálozási ráta az életkorral párhuzamosan nő. Az emberek nagyobb valószínűséggel halnak meg nyolcvan évesen, mint húszévesen. Ám ez megváltozik a 110 évesek esetében - emelnek ki egy meghökkentő tényt az amerikai statisztikusok. A szuperszázasok esetében ugyanis nem a trend további lassú emelkedése tapasztalható, hanem hirtelen megugrása: körükben 50 százalék annak a valószínűsége, hogy nem érik meg a 111-ik születésnapjukat, és további 25 százalékuk is meghal a 112-ik születésnapja előtt. Ennek megfelelően "ezer szuperszázas közül csak egyetlen embert köszönthetnek fel a 120. születésnapján, és egymillió szuperszázas közül is csak egyetlen tölti be a 130. életévét".
A statisztikusok az ENSZ népesedési előrejelzéseit alapul véve úgy számolnak, hogy 2080-ra nagyságrenddel nő a 110 évesek száma, elérheti a 300 ezer főt. Ennek megfelelően valószínűsíthető, hogy lesz legalább egy ember, aki megéri a 130-at 2100-ra. "De ennek is csak 13 százalék az esélye, és az ennél hosszabb életkor már tényleg megbecsülhetetlen". Vagyis a jelenlegi adatok szerint az emberi életkornak nincs kifejezett felső határa, inkább a gyakorlati körülmények hozzák így. Calment rekordja szinte biztosan megdől még ebben az évszázadban, de legfeljebb egy évtizeddel - írják a szakemberek.
