Hiába ragaszkodnak ahhoz a főnökök, hogy beosztottjaik asztalán mindig rend legyen - német kutatók szerint ezzel éppen hogy csökkentik a munkavégzés hatékonyságát.
Több kutatás eredményeinek összevetése során jutottak a szakemberek arra a felismerésre, hogy a káosz serkenti a gondolkodást. A nagy koponyák közül például Albert Einstein és Roald Dahl is hírhedt volt a rendetlen íróasztaláról.
"A rendezetlen íróasztal valójában inkább serkenti a kreativitást és a problémamegoldó készséget" - vélekedtek írásukban a szerzők. Ráadásul érdekes módon ez a hatás főleg a konzervatívan gondolkodók körében érvényesül, a rendetlenségükre gyakran oly büszke liberálisok között kevésbé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Sok vállalat követeli meg dolgozóitól, hogy mindig rend legyen a környezetükben, hogy ezzel is elősegítsék a hatékony munkavégzést. A kutatások azonban nem támasztják alá, hogy a rendetlen környezet együtt járna a rendetlen észjárással" - írta a Groningeni Egyetem munkatársa, Jia Liu, a Journal of Consumer Research című folyóiratban megjelent tanulmányában.
A kutatók azt vizsgálták, milyen hatással van a rendetlen környezet az emberi gondolkodásra, és úgy tapasztalták, hogy egyszerűsítette azt. Az összevisszaság hozzásegítette őket a tiszta észjáráshoz, miközben feladataikat végezték.
Ez is érdekelhet
Annak, hogy ez a konzervatívan gondolkodókra jobban hat, az lehet az oka, hogy a liberálisok ritkábban foglalkoznak azzal, hogy rend legyen körülöttük.
