Fehérebb egészségügyet akarnak

Szakmai egyesületet hozott létre 12 magánegészségügyi szolgáltató cég a magasabb színvonalú és átláthatóbb egészségügy megteremtése érdekében. A résztvevő vállalkozások 2016-ban több mint félmillió orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is magasabb számú diagnosztikai vizsgálatot jegyeztek.

"Az utóbbi három évben egyre több páciens fordult a magán egészségügyi szektor valamelyik szolgáltatójához. A betegek attitűdje hangsúlyos változáson ment keresztül az elmúlt időben, a magánegészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyre erősebb igény már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is megfigyelhető" - mondta Leitner György, a most megalakult Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetője, az Affidea Diagnosztika magyarországi vezetője.

magán egészségügy
Ezért választják a magánegészségügyet: nincs várólista, betartott időpontok, átfogó tájékoztatás

Felmérések szerint 2014-ben országosan 45 százalék, a fővárosban pedig 49 százalék volt azok aránya, akik magán egészségügyi szolgáltatóhoz fordultak problémájukkal. Ez az arány 2016-ra a fővárosban 60 százalékra nőtt, ezzel többségbe kerültek, akik már igénybe vettek ilyen szolgáltatást.

"Sajnos a lakosság érezhetően bizonytalanabb, mint korábban, kutatás bizonyítja, hogy a betegbiztonság kérdését a páciensek, sőt maguk az orvosok is pesszimistán látják hazánkban. Ez magyarázatot nyújt arra, hogy az emberek, ha tehetik, inkább a kiszámíthatóságot, a magas színvonalat, azaz a magánegészségügyet választják" - véli Leitner György.

A betegbiztonság mellett fontos az átláthatóság is: a privát egészségügyi központokban, bár minden esetben térítésköteles a szolgáltatás, a költségeket előre látható, hivatalos árlista alapján határozzák meg, számlát állítanak ki róluk, így a pácienst nem érheti meglepetés a fizetéskor . Az egyesület a betegbiztonság növelése mellett fő céljai közé sorolja a szektor kifehérítését is. Ennek egyik első eszköze lehet, ha az online pénztárgépeket bevezetnék a magánegészségügyi szolgáltatóknál is. Erre javaslatot is tesznek a kormánynak.

A Primust alapító cégek: Affidea Diagnosztika, Budai Egészségközpont, Centrum-Lab, Da Vinci Klinika, Duna Medical Center, Doktor24, Főnix-MED, Premed Pharma, Pozitron-Diagnosztika Központ, Róbert Károly Magánkórház, Rózsakert Medical Center, Synlab Hungary és pártoló tagként Quercus Consulting Group.

Az újonnan létrejött szervezet saját védjegyet is létrehoz, amelyet a tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak. Az évről évre megújítandó védjegy megszerzéséhez szükséges részletek és kritériumok az ősz folyamán válnak ismertté. Emellett az egyesület olyan átfogó kutatást is tervez, amelyből azt szeretnék megtudni, hogy a betegút melyik pontján döntenek a páciensek a magánegészségügy mellett, és miért. A kutatásban kiemelt téma a férfiak attitűdvizsgálata, akik részvétele az egészségügyi szűréseken köztudottan szignifikánsan alacsony.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A kutatásokból azt is tudni lehet, hogy jelentősen nagyobb a magánszolgáltatásokat igénybe vevők aránya azok között, akik közben az állami egészségügyben is gyógyulnak. A Magyar Nemzet nemrégiben arról írt egészségügyi forrásokra hivatkozva, hogy az állami rendelés nem csak képtelen ellátni a betegeket, de nem is akarja. Azért terelik át a magánszektorba a betegeket, mert az állami rendszerben nincs elég szakorvos. Ezért akik vállalni tudják, azoknak könnyebb 10-20 ezer forintért magánorvostól konzultációt vagy egyszerűbb vizsgálatot kérni, mint heteket vagy hónapokat várni az állami szakrendelőkben. Utóbbit csak akkor nem lehet kihagyni, ha a betegség komolyabb teendőt vagy drágább vizsgálatot tesz szükségessé.

Pogátsa Zoltán közgazdász nemrégiben arról beszélt lapunknak, hogy elemzésekből ismert, hogy már nemcsak az menekül (az állami egészségügyből), aki tehetősebb, hanem az is, akinek igazából nincs rá pénze, hiszen sokan hiteleket vesznek fel, hogy kifizethessék a minőségi szolgáltatásokat, amelyeket nem engedhetnének meg maguknak.

Magyarországon az egészségügyi ellátásban óriási különbségek vannak. Nemcsak a fizetős és az állami szolgáltatások eltérése lehet hatalmas, hanem vannak vidékek, ahol az alapvető ellátás is hiányzik. Vajon szükségszerű ez a helyzet, vagy felszámolandó? Részletek!

Az említett kutatások szerint a páciensek a legnagyobb arányban a szakorvosi ellátásért (49 százalék) és a diagnosztikáért (34 százalék) fizetnek saját zsebből, pedig tagjai a társadalombiztosításnak is. A fekvőbeteg-ellátást viszont csak 1,9 százalék vállalja a magánszektorban. A betegek elsősorban azért fordulnak magánorvosokhoz, mert elkerülik a várólistákat, betartják az időpontokat, és megfelelő felvilágosítást kapnak az állapotukról. Míg korábban jellemzően a magasabb státuszúak fordultak magánellátókhoz, egyre növekszik a kevésbé tehetősek száma is - a szolgáltatóknál megforduló páciensek már 28 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Az állami egészségügy megítélése 2008 óta folyamatosan romlik, így immár a betegek 70 százaléka hajlandó lenne erőfeszítéseket tenni, hogy a társadalombiztosítás mellett más formában is fizessen gyógyulásáért.

Egészségügy infografika

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Ma változóan felhős lesz az ég, az ország döntő részén többórás napsütés várható, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 9 fok között alakul. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.