Genetikai adottságaink, a minket ért környezeti tényezők, illetve életmódunk együttesen határozzák meg egészségi állapotunkat. A genetikai örökség egyeseknek teher, másoknak áldás, hiszen ugyanúgy védhet bizonyos betegségek kialakulásától, mint ahogy elősegítheti azokat. Génállományunkat megváltoztatni nem tudjuk, viszont a minket ért környezeti ártalmak csökkentésével, illetve a megfelelő életmóddal rengeteget tehetünk egészségünk megőrzéséért.
Akik családjában halmozottan fordulnak elő súlyos örökletes megbetegedések, egészségtudatos magatartással, életvitellel késleltethetik vagy akár el is kerülhetik a betegség kialakulását. A kutatók szerint a rákos megbetegedések jelentős hányada megelőzhető lenne a helyes életmóddal, vagyis az egészséges táplálkozással, a mozgással, a normális testsúly megőrzésével és a dohányzás elkerülésével. De mit tesz meg a magyar ember egészsége megőrzéséért, és melyek azok a káros szokások, amelyek legjobban veszélyeztetnek minket? Erre próbáltunk választ találni egészségtesztünkkel.
A Nők Lapja Egészség és a HáziPatika.com idén negyedik alkalommal végzett átfogó kutatást a magyar emberek életmódjáról, egészségértéséről és általános egészségi állapotáról. A Nagy Egészségteszt 2017-ben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink milyen káros szenvedéllyel élnek, milyen mértékben érinti őket a stressz, mennyire változatos az étrendjük , illetve mennyire elégedettek szexuális életükkel.
Egészségesnek érezzük magunkat, de szorongunk
Egészségi állapotukról viszonylag pozitívan nyilatkoztak a válaszadók: az eredmények szerint 22 százalékuk (a férfiak 24, míg a nők 21 százaléka) egészségesebbnek vélte magát a korosztályánál, 60 százalékuk (a férfiak 61, míg a nők 60 százaléka) pedig úgy vélekedik, hogy egészsége az életkorának megfelelő. Csupán a válaszadók 17 százaléka (a férfiak 16, míg a nők 19 százaléka) gondolja úgy, hogy a vele egykorú embereknél rosszabb állapotban van. Mindegyik válasznál az látszott tehát, hogy a férfiak egy kicsivel optimistábbak saját egészségük megítélésében.
A pozitív gondolkodásnak vitathatatlan szerepe van a szervezet öngyógyító folyamatainak felerősítésében, és valóban egészségesebbek is, akik jól érzik magukat a bőrükben. Sokszor azonban a bizakodás mögött hiányos egészségügyi ismeretek vagy nem megfelelő önismeret húzódik - ha csak legyintünk a tünetekre és nem fordulunk velük orvoshoz, az esetleges betegségekről is későn szerzünk tudomást, ami a kezelés sikerét is rontja! A kérdéssort kitöltők 28 százaléka rendszeresen, 33 százalékuk pedig legalább időnként eljár egy-egy szűrővizsgálatra , 22 százalék viszont sosem vesz részt ilyen vizsgálatokon, holott a súlyos betegségek diagnosztizálásához elengedhetetlenek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Talán nem meglepő, hogy a válaszadók nagy arányban szenvednek a stressztől, ami számtalan módon kihathat szervezetünk egészségére. 61 százalék vallja, hogy életében rendszeresen előfordulnak stresszes pillanatok, 13 százaléknál pedig mindennapos a szorongás. A válaszadók csupán kicsit több mint negyede ítéli meg úgy, hogy feszültségtől mentesek a mindennapjai. A kor előrehaladtával a stressz okozta nyomás is csökkenni látszik, míg ugyanis a 20-29 éves korosztály 67 százalékánál rendszeresek a feszült pillanatok, addig a 65 felettieknél az arány 39 százalék.
A stressz egyik hatékony kezelési módja a sportolás, amelynek ráadásul számos más pozitív hatása is van egészségünkre. Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) heti 150 perc testmozgást javasol, ezzel szemben a válaszadók közel negyede kevesebb mint negyedórát fordít sportolásra. Húsz százalékuk heti 1-2 órát sportol, a WHO szerint ideális, 2-3 órás intervallumot pedig a válaszadók 12 százaléka jelölte meg. Heti hat óránál többet tíz százalékuk tölt aktív testmozgással.
Nem eszünk elég gyümölcsöt és tejterméket
Egészségünk alapját a rendszeres és megfelelő minőségű táplálkozás adja, fontos kérdése volt tehát az egészségtesztnek, hogy milyen időközönként mi kerül az asztalunkra. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt javasolja, hogy naponta legalább egyszer fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, négyszer együnk zöldséget vagy gyümölcsöt (ebből legalább egy alkalommal nyersen). Mindennap fogyasszunk tejet és tejterméket, és hetente legalább egyszer halhúsnak is ajánlott a tányérra kerülnie.
Ez az ideális étrend részben valósul csak meg a kérdéssorra kapott válaszok alapján. Vegetáriánusok és vegánok viszonylag kis arányban képviseltették magukat a válaszadók között, 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem fogyaszt húsételt. A legnagyobb arányban (38 százalék) azt nyilatkozták, hogy mindennap kerül valamilyen húsféle az étrendjükbe, de harminc százalékuk hetente legalább néhány alkalommal fogyaszt húst. Tejtermékeket (tejet, sajtot, joghurtot) szintén a válaszadók 38 százaléka fogyaszt naponta, napi több alkalommal pedig 15 százalék. Gyümölcsöt naponta a válaszadók 31, naponta többször pedig 16 százaléka eszik. A kérdést kitöltők fele tehát mind tejtermékekből, mind pedig gyümölcsökből kevesebbet fogyaszt a javasoltnál.
Bár számos táplálkozási szakértő megállapította már, hogy a napi három étkezés emésztésünk szempontjából nem ideális , a válaszadók közel fele (42 százalék) továbbra is a reggeli-ebéd-vacsora szentháromsághoz igazítja a napját. A válaszadók 14 százaléka naponta egyszer vagy kétszer ül asztalhoz, 27 százalék napi négyszer, 14 százalék pedig ötször eszik. Három százalékuk ötnél is többször egy nap.
Káros szenvedélyeink
Világszerte, így Magyarországon is a két legelterjedtebb egészségromboló szenvedély az alkohol és a cigaretta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar lakosság közel harmada dohányzik rendszeresen vagy gyújt rá alkalmanként egy cigarettára. Ezt az egészségteszt eredményei is alátámasztják, a megkérdezettek 27 százaléka dohányzik, közülük a legtöbben napi 11-19 szálat szívnak el. Meglepő azonban a nemek szerinti eloszlás: a férfiak és a nők szinte teljesen egyenlő arányban vallották, hogy dohányoznak . Beszédes adat az is, hogy a 19 évnél fiatalabbak 26 százaléka legalább alkalmanként rágyújt, holott e korosztály jelentős része legális úton nem is juthatna cigarettához. A 65 év felettieknek már csupán tizede vallotta magát dohányosnak, ők azonban átlagosan napi fél-egy doboz cigarettát is elfüstölnek.
Alkoholfogyasztás tekintetében a világ élvonalába tartoznak a magyarok, a tesztre választ adók harmada azonban állítása szerint soha vagy csak nagyon ritkán fogyaszt szeszes italt. A férfiak kilenc, míg a nők csupán két százaléka ismerte be, hogy napi szinten vagy akár naponta többször is a pohár után nyúl. Havonta a válaszadók 13, a nők 12 százaléka iszik valamilyen alkoholos italt.
Bár bizonyos alkoholfajták (például a vörösbor ) mérsékelt fogyasztása akár még szolgálhatja is az egészségünket, a dohányzásnál nincs minimálisan a szervezetbe bevitt mennyiség, amelynek még ne lenne egészségkárosító hatása. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), illetve a tüdőrák kialakulásának 90 százalékáért a dohányzás tehető felelőssé. Ezért ha fontos az egészségünk, érdemes minimalizálni az alkoholbevitelt, és végérvényesen letenni a cigarettát!
Imádjuk a kávét
Aki egy erős feketével indította a napot, nemcsak munkakedvéért, de egészségéért is sokat tett. A kávéban található antioxidánsok különleges szerepet töltenek be étrendünkben, hiszen hozzájárulhatnak bizonyos daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség , a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez, de rendszeres fogyasztásuk összefüggésbe hozható az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésével is.
A férfiak 76, míg a nők 85 százaléka fogyaszt kávét : a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy naponta (28 százalék) vagy naponta többször is (35 százalék) felhörpintenek egy feketét. Szerencsére az energiaitalok sokkal kevésbé népszerűek, a válaszadók közel háromnegyede soha nem issza ezeket a cukordús termékeket. Népszerűségük a húszas éveikben járók között ugrik meg, ebben a korosztályban minden tizedik válaszadó naponta fogyaszt valamilyen energiaitalt - ez az arány semmilyen másik korosztályban nem haladja meg az 1 százalékot.
Ők válaszoltak
Ez is érdekelhet
A 15 évesnél idősebb internetező népességre reprezentatív felmérést 7502 személy töltötte ki, nagyjából azonos arányban férfiak (49 százalék), illetve nők (51 százalék). Iskolai végzettség alapján is széles spektrumot képviseltek a megkérdezettek: 14 százalékuknak általános iskola, 36 százaléknak középiskola, 22 százaléknak egyetem vagy főiskola, 28 százalékuknak pedig szakmunkásképző a legmagasabb végzettségük. Fővárosi a válaszadók 21 százaléka, 18 százalékuk valamelyik megyeszékhelyen lakik, 36 százalék jelölt meg várost lakhelyéül, a válaszadók negyede pedig községben vagy faluban él. Legnagyobb arányban a 30-39, illetve az 50-65 éves korosztály töltötte ki a kérdőívet (23 százalék), a válaszadók 9 százaléka 19 évesnél fiatalabb, 6 százalékuk pedig 65 évnél idősebb.
