A Chicagói Egyetem kutatói sikeresen modellezték azt a felületi geometriai mintázatot, ami az őssejtek fejlődését befolyásolja. Az újfajta megközelítés megosztja a sejtbiológusokat, akik eddig az őssejtek sorsát meghatározó fehérjékkel foglalkoztak.
"Úgy tűnik, a sejtek felszínén ugyanolyan fehérjék vannak, egyedül az sejt alakja határozza meg, hogy csonttá, vagy zsírrá alakulnak" - mondta Milan Mrksich professzor, a Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatója. Véleménye szerint a felfedezés hatással lehet az őssejt terápiára, ugyanis speciális laboratóriumi körülmények a sejtet más fejlődési irányba tolhatják el.
A március 1-jén, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerint sejt alakja nyomóerőket ébreszt a sejtvázban: "A virágalakú sejtek többségéből zsír lesz, míg a csillagalakúakból csont" - nyilatkozta Kris Kilian, Mrksich kutatócsoportjának ösztöndíjas tagja.
Mrksich megjegyezte, hogy a felfedezés még nagyon messze áll a gyakorlati alkalmazástól, azonban az eredmények nagyon ígéretesnek tűnnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
