Fürdőtelepből kórház
Az Egészségügyi Minisztérium 1952-ben a fürdőtelep épületeiben hozta létre a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, amelynek első igazgatója Dr. Dobrossy Béla volt. A kórház feladata a mozgásszervi betegségekben szenvedők gyógyítása, továbbá a foglalkozási ártalmak, ficamok és törések utókezelése és gyógyítása volt, valamint ebben az időben kezdődött meg a fürdőmesterek és gyógymasszőrök képzése is. A kórház kezelésébe került a hévízi tófürdő is. A kórház másik szintén híres orvosa id. dr. Moll Károly volt. Az általa konstruált súlyfürdő 1953-ban országos hírt szerzett. A kormány Hévízt országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánította, egyúttal kormányhatározat született Hévíz gyorsabb fejlesztésére. 1956-tól az általános orvosi vizsgálatokon kívül fürdőorvosi, belgyógyászati, sebészeti, szemészeti, gégészeti és ortopédiai szakrendelések folytak a kórházban.
A kórház olyan természeti kincsre támaszkodhat - a hévízi gyógytó, a gyógyiszap - amely többféle betegség hatékony gyógyításának egyik legfontosabb eszköze.
Az intézmény megalakulása óta szanatóriumi majd szakkórházi jelleggel országosan mozgásszervi, ezen belül elsősorban reumatológiai megbetegedések orvosi rehabilitációját, illetve aktív reumatológiai szakellátását végzi.
A hévízi gyógytó nemzetközi kincs
A hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava, amely páratlan környezetben, a Balatontól mindössze 6, Bécstől 180 km-re található. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványi anyag tartalmú forrása 38 m mélyen található barlangban fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A tó vízhozama 410l/mp, a víz három és félnaponta kicserélődik, hőmérséklete nem csökken 24 C alá, nyáron eléri a 37 C is.
2003-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette a Hévízi-tavat, mint posztvulkáni tevékenység eredményét, természeti kategóriában a Tapolcai-medence tanúhegyeivel és a Tihanyi-félsziget természeti jelenségeivel az új, magyar várományosi listára.
A gyógyvíz összetétele, javallatok, ellenjavallatok
A hévízi gyógyvíz egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve így a szénsavas, a kénes, a kálciumos, magnéziumos, hirdogén-karbonátos és enyhén radioaktív gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek különleges értéket képviselnek.
A kúra alkalmazható sokféle mozgásszervi megbetegedésre: reumatikus mozgásszervi megbetegedések, csontritkulás, degeneratív (kopásos) gerinc-/izületi megbetegedések, Bechlerew-kór, sérülések és mozgásszervi műtétek utókezelésére, továbbá kötőszöveti reuma, másodlagos izületi betegségek, krónikus, perifériás, az idegrendszerhez kapcsolódó, mechanikai okokra visszavezethető panaszok, izületi operációk elő- és utókezelésére és porckorong műtétek, krónikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére.
Nem javasolt azonban a kezelés fertőző betegségek, rosszindulatú daganatok, szívelégtelenség, keringési zavar, trombózis és egyéb más vérképzőszervi betegségek, asztma, magas vérnyomás és terhesség esetén.
A kórház tevékenységi köre rendkívül szerteágazó. Elérhető a fekvőbeteg szakellátás, és a mozgásszervi rehabilitáció is. A járóbeteg szakellátásra is rengetegen érkeznek, főleg akik reumatológiai betegségben szenvednek, illetve krónikus mozgásszervi rehabilitációra szorulnak. De kezelést kaphatnak itt a határterületi szakmákat érintő esetek is (belgyógyászati, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, urológiai, ideggyógyászati, szemészeti).
Aktív szerepvállalás szakemberképzésben is
A reumatológiai osztály részt vesz a szakorvos képzésben is. Az intézet orvosai rendszeresen továbbképzik magukat, nagy számban képviselik magunkat kongresszusokon, továbbképzéseken, hogy bővítsék szaktudásunkat.
1995-ben a laboratórium bővítésével saját forrásból ún. kutató laboratórium alakult, mivel az intézet fontos érdeke, hogy a hévízi gyógyvíz a komplex fizioterápia hatásmechanizmusát kutatva modern, tudományos módszerekkel is alátámassza a balneoterápia eredményeit.
A technikai háttér alkalmas nemcsak a hévízi, hanem más hazai gyógyvizeink nemzetközileg elfogadott hatáselemzésére, kutatási célok tudományos értékű vizsgálatára.
Az elmúlt évben is számos vizsgálat történt, mely részben a csont-, porc-, anyagcsere biokémiai meghatározására, valamint komplex fizioterápia hatására bekövetkező változásaira irányultak.
A kutatás másik területe a hévízi gyógytó ökológiai állapotának, hidrogeológiai állapotának vizsgálata.
"Fedett fürdő" -Terápia Centrum
1964 és 1968 között Hévízen építették fel az ország akkor legmodernebb fedett fürdőjét, a Termálfürdőt, hogy ezzel enyhítsék a téli fürdőzés és gyógykezelés gondjait. Az épületet a korszerű balneoterápia minden eszközével felszerelték.
A Tófürdő a mai formáját a fürdőépületek újjáépítésével az 1970-es években, illetve 1989-ben kapta.
Az itteni gyógyítási tevékenység fokozatosan fejlődött ki, melynek alapját kezdetben a természetvédelmi területbe ágyazódó gyógytó jelentette. A későbbi technológiai fejlődés (kútfúrások) megteremtette a gyógytótól távolabbi területen is a komplex balneoterápia alkalmazásának lehetőségét. Tudományosan igazolt tény azonban az, hogy a gyógytóban meglévő gyógyvíz és az azt körülvevő mikroklíma hatása felülmúlja a termálkutakból kitermelt és medencékben tárolt víz hatásosságát. Ebből következik, hogy ma is, akárcsak pár száz évvel ezelőtt, a gyógytó és a gyógyiszap jelenti a hévízi komplex balneoterápia igazi erősségét.
Elérhető a fizioterápiás kezelések teljes tárháza (iszappakolás, súlyfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, szénsavfürdő, elektromos kádfürdő, interferencia kezelés, mágnesterápia, négyrekeszes galvánfürdő, ultrahang, gyógytorna, gyógymasszázs), diagnosztikai berendezések, továbbá szakorvosi, gyógyászati konzíliumi lehetőségek (belgyógyászat, neurológia, bőrgyógyászat, ortopédia, sebészet, urológia és fogorvosi szakrendelés) áll a betegek és a vendégek rendelkezésére.
Új minőségű fürdőkultúra a régi tavon
2003-ban 750 millió forintot nyert a hévízi Szent András Gyógyfürdőkórház a gyógytavi épületek rekonstrukciójára. A mintegy száz éve működő, változatlan használatban lévő épületeknél tervezés szintjén történt egy alapvető változás. Száz évvel ezelőtt Reischl Vencel 35 évre birtokba vette a Festetics-családtól a gyógytavat és a körülötte lévő parkot. Hévíz felvirágoztatása akkor kezdődött el. Ő volt az, aki megépíttette a nyári fürdő épületét, továbbá az ő idejében épültek a tó közepén a fürdőházak, valamint a főépület is elkészült a parkban. A rekonstrukció következtében nemcsak megújultak a fürdőépületek, hanem megváltozott a hasznosítási funkciójuk is. Egybefüggő, átlátható fürdőtér alakult ki, négy darab tükörfürdővel, amelyet télen és nyáron is használhatnak a vendégek. Az épület szerkezetét úgy alakították ki, hogy a fürdőzők télen, a belső térben akár azt is érezhetik, hogy kint vannak a tavon. Részben elhúzhatók az üvegfalak, a nyári üzemben nyitott csarnokban élvezhetik a kikapcsolódást a vendégek.
Hévízgyógyfürdő és Szt. András Reumakórház Kht. | ||
Főigazgató: | Vancsura Miklós | |
Kórházalapítás: | 1952 | |
Osztályok száma: | 5 | |
Vonzáskörzet: | országos | |
Ellátott fekvőbetegek száma: | 6 116 fő (+157 fő osztrák) | |
Ellátott járóbetegek száma: | 27 565 fő | |
Orvos létszám: | 23 | |
Egészségügyi szakdolgozói létszám: | 216 | |
Aktív betegágyak száma: | 348 (239 kórház, 109 szálloda) | |
Alapítvány: | Hévízgyógyfürdő és Szt. András Reumakórház Kht. | |
Bankszámla száma: | 10049006-00287797-00000000 |