A tartós dadogás hátterében egy gén mutációi állhatnak - állítják a Washington Egyetem St. Louis-i Orvosi Karának kutatói.
A dadogás genetikai okait először egy 2010-es tanulmány tárta fel, melyben Dennis Drayna és munkatársai egy kiterjedt pakisztáni családon végeztek vizsgálatokat, ahol halmozódva fordult elő a dadogás. A legtöbb családtagban három genetikai mutációra bukkantak, melyek számos egyéb, szintén dadogó pakisztániban, észak-amerikaiban és európaiban is előfordultak, a nem dadogók közül azonban egynél sem.
Mostanáig a három gén közül az egyikhez még nem sikerült egyetlen rendellenességet sem társítani. Drayna ezen gén három különböző mutációját azonosította dadogó egyéneknél, Wang-Sik Lee, a Washington Egyetem munkatársának biokémiai elemzései alapján pedig világosság vált, hogy mindhárom mutáció károsítja az enzimeket, de mindegyik másként. A kutatás szempontjából lényeges felismerés, hogy a NAGPA nevű génben előforduló mindhárom mutációnak felismerhetőek a káros hatásai a tartós dadogással küzdő emberekben.
Ez is érdekelhet
A szakemberek most a másik két génmutáció elemzésére készülnek, emellett további felelős géneket keresnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
