Immunrendszerünk fontos szerepet tölt be betegségek elkerülése szempontjából, így, ha túl sokszor, illetve túl sokáig gyűr le minket valamilyen fertőzés, akkor érdemes vérvétellel ellenőriztetnünk pár paraméterünket, hogy közelebb kerülhessünk ahhoz, mi is okozza a problémát. A kérdésről dr. Fehér Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia specializációjú belgyógyásza foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
Mikor gyanakodjunk arra, hogy baj van az immunrendszerünkkel?
Az immunrendszer szervezetünk védelmi vonala, mely felismeri a kórokozókat, majd elpusztítja. Abban az esetben, ha az immunrendszer funkciója sérül, nem lesz képes megfelelően ellátni feladatát. Ilyenkor a fertőzések száma/súlyossága megnő. Ennek számos oka lehet, mint például hiányállapot (egyoldalú táplálkozás, felszívódási zavar stb.), de akár közvetlenül, akár közvetetten az immunrendszert érintő megbetegedés első megjelenési formáját is jelenthetik a visszatérő infekciók. Erre példa az ismétlődő felső légúti megbetegedés, homlok- vagy orrmelléküreg-gyulladás, esetleg különböző bőrproblémák. Amennyiben túl gyakoriak a visszatérő fertőzések, vagy kifejezetten elhúzódóak, illetve a betegség lefolyása súlyosabb, mint várnánk, mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérni, mivel bizonyos laborvizsgálatok elvégzésére lehet szükség.
Fehérvérsejtek (leukociták)
A fehérvérsejteknek 2 fő típusuk van, a fagociták és a limfociták, melyeken belül is még több típust különböztetünk meg. Az immunrendszer vizsgálatának első lépése a fehérvérsejtek számának, pontosabban az altípusok mennyiségének számszerű meghatározása, melyet a vérkép vizsgálatából tudunk meg. Erre azért van szükség, mert a fehérvérsejtek altípusai különböző funkcióval bírnak a fertőzések elleni védelemben. Alacsonyabb fehérvérsejtszám esetén (fontos miből van kevés) a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre. Oka lehet heves immunreakció akár bakteriális, akár virális kórokozóra, kemoterápia, bizonyos gyógyszerek, egyes esetekben rosszindulatú hematológiai daganat (leukémia, limfóma). Emiatt, ha extrém alacsony a fehérvérsejtszám, illetve ismételten is rossz értéket mérünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, aki mérlegeli az eltérés súlyosságát, szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatokat javasol.
Vas (Fe)
A vas igen fontos nyomelem a normál vörösvértestek képzéséhez, de az immunrendszer működését is jelentősen befolyásolja. Fertőzések esetén a vasparaméterek fals eredményhez vezethetnek, mivel ilyenkor a vasat a szervezet elraktározza a kórokozók elől, hogy azok ne hasznosíthassák. Ezért a vasparamétereket mindig fertőzésmentes állapotban, negatív gyulladásos paraméter (CRP) mellett kell értelmezni.
Aki sokszor beteg, érdemes ellenőriztetnie, nem áll-e fenn vashiány vagy vashiányos vérszegénység, mivel akkor azt mindenképp kezelni kell, valamint az is fontos, hogy kiderüljön, mi is okozza a vashiányt, vérszegénységet (hiszen az is csak egy tünet) - mondta el dr. Fehér Ágnes.
Javasolt vizsgálatok: teljes vérkép, szérum vas, ferritin, TVK, transzferrin, transzferrin receptor szaturáció, CRP
Immunglobulinok
Az immunglobulinok a plazmasejtek által termelt fehérjék, ellenanyagok, így nagymértékben hatnak immunrendszerünk állapotára. Kórokozókhoz kapcsolódnak, majd elpusztítják azokat, valamint befolyásolják a viselkedésüket. Több immunglobulin is létezik, melyek közül a legjelentősebbek a IgG, IgA, IgD és IgM antitestek. Az orvos legtöbbször egyszerre több immunglobulin szintjét ellenőrizteti, és ezeket az értékeket összeveti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
