Az Európai Bizottság 2018 tavaszán tett javaslatot a szóban forgó anyagok használatának korlátozására, hogy ezzel is felvegye a küzdelmet a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedésekkel és más egészségügyi problémákkal. Az új határértékek azt szabályozzák majd, hogy a munkahelyi levegőben az érintett vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyagok között van a kadmium és szervetlen vegyületei, a berillium és szervetlen berilliumvegyületek, az arzénsav és sói, továbbá szervetlen arzénvegyületek, a formaldehid, valamint a 4,4'-metilén-bisz (2-klór-anilin).
Az egészségügyben is használják
Mint közölték, a rákkeltőnek tartott anyagok egy részét széles körben használják olyan ágazatokban, mint például a kadmiumgyártás és -finomítás, a nikkel-kadmium akkumulátorok gyártása, a mechanikus fémbevonás, a cink- és rézolvasztás, az üveggyártás, az elektronikai, vegyipari vagy műanyagtermékek gyártása, az újrahasznosítás, valamint használják öntödékben, laboratóriumokban, illetve az egészségügyben is.
A szóban forgó öt anyag - valamint más, egyelőre mérlegelés tárgyát képező anyagcsoportok - levegőbe jutását minél jobban korlátoznák: a várakozások szerint ennek kedvezőbb hatása lesz, mint önmagában a rákmegelőzésnek. Az új határértékek bevezetése több mint egymillió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítaná, és több mint 22 ezer, foglalkoztatással összefüggő betegség kialakulását előzné meg - közölték.
Az uniós bizottság adatai szerint a munkavégzéssel összefüggő halálesetekért elsősorban a rák felelős: bizonyos vegyi anyagokkal való munkahelyi érintkezés nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 52 százalékát rák okozza, 24 százalékuk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 2 százalékukat pedig munkahelyi baleset idézi elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az EU-intézmények között most megkötött megállapodás az uniós tagállamok kormányait képviselő Tanács elé kerül jóváhagyásra. Ha a tagállamok állandó képviselői megerősítették a megállapodást, az Európai Parlament plenáris ülésen, zárószavazás keretében dönt annak elfogadásáról.
