2021 márciusa óta a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal teszteli azt, elfogadják-e a hálapénzt az egészségügyben dolgozók. Ezalatt összesen 105 ügyben, közel 250 egészségügyi dolgozó ellen kezdeményeztek eljárást vesztegetés elfogadása miatt - írja a Népszava. A betegek viszont eddig komolyabb büntetések nélkül megúszták az eljárásokat.
Pénzt kért egy orvos a rákbetegek kezeléséért
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény 2021-ben a büntetőkódexet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Az előbbi a jogszabály szerint a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jelenleg nagyjából 13 ezer forint.
Az NVSZ munkatársai 19 olyan ügyben kezdeményeztek eddig nyomozást, amikor páciensek például soron kívüli vizsgálatra, vagy gyógyszer jogosulatlan felírására, illetve valótlan tartalmú orvosi igazolás kiállítására kérték az egészségügyi dolgozókat. Ezenfelül tíz olyan klasszikus ügy volt amikor a szokásos ellátás után fogadott el borítékot az orvos.
Ez is érdekelhet
A Népszava több ügyvédet is megkérdezett, de egyikük sem tudott olyan esetet felidézni, amikor beteget ítéltek volna el hálapénzes bűncselekményben. Egyikük úgy nyilatkozott: ez egy nagyon érzékeny terület. Még ha valaki páciensként tisztában is van a hálapénz büntethetőségével, amikor adja, az esetében mégiscsak a maga vagy közvetlen hozzátartozójának egészsége, élete a tét. Példaként idézte fel daganatos betegek történetét, akiktől azért kért pénzt az onkológus, hogy megkezdjék az államilag egyébként finanszírozott kemoterápiás kezelésüket. Ebben az esetben a beteg az életben maradásárt fizetett, ezt pedig morálisan nehéz büntetni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
