Két éve még a nyugdíjak 30 százaléka ment el élelmiszerre, az elmúlt hónapokban viszont ez az arány 60 százalékra emelkedett – mondta az rtl.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő.
A 44 vizsgált országból mindössze a 32. lett Magyarország azon a listán, amelyen a nyugdíjasok életkörülményeit rangsorolták – derül ki a Natixis Global Survey of Financial Professionals 2022-es kutatásából. A felmérésben összesen 18 tényezőt vizsgáltak meg, amelyek alapján négy – az egészségre, a pénzügyi helyzetre, az életminőségre, valamint az anyagi jóllétre vonatkozó – sorrendet is felállítottak. A lista első két helyén Norvégia és Svájc, az utolsón pedig India végzett.
A statisztikák akkor sem mutatnak kedvezőbb képet, ha az átlagos nyugdíjszerű juttatásokat nézzük. A picodi.com április gyűjtése szerint (ahol szintén Norvégia és Svájc végeztek az első két helyen) nominálisan még ebben a régióban is sokkal többet kapnak kézhez a nyugdíjasok.
Van, ahol a vállalatok is segítenek
A lengyel nyugdíjrendszerben – angol mintára – megjelent az a foglalkoztatói pillér, amelynek lényege, hogy a vállalatok is hozzájárulnak az időskori juttatásokhoz. Magyarországon ezzel szemben minden nyugdíjra szánt forintot az államnak kell kifizetnie, ezt a kiadást pedig az aktív dolgozók nyugdíjjárulékaiból fedezik. A Lengyelország számára mintaként szolgáló brit foglalkoztatói nyugdíjpillérben viszont a munkavállalók az életpályájuk kezdetén a havi bruttó munkabérük 5 százalékát automatikusan egy nyugdíjalapba utalják, amelyet a munkáltatók kiegészítenek további 3 százalékkal. Az állami pilléren felül tehát a havi bér 8 százalékával nő a dolgozók nyugdíjmegtakarítása, ami jelentősen csökkenti a magyarhoz hasonló „fejnehéz” rendszerek terheit – mondta a nyugdíjszakértő.
Magyarország az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében vállalta, hogy átalakítja a nyugdíjrendszerét, azonban a pontos részletek egyelőre nem ismertek.
A kisnyugdíjasoknál gyorsabb az elszegényedés
Itthon a nyugdíjasokat érintő infláció a hivatalos statisztikák szerint novemberig 14 százalékos volt, az egész évet tekintve pedig várhatóan 15-16 százalék körül alakul majd. Ebből – összesen három emeléssel – 14 százalékot kompenzált az állam, azonban a nyugdíjas szervezetek szerint a maradék 1-2 százalékot is ki kellene fizetnie a kormánynak, várakozásaik szerint ráadásul még az év vége előtt. A kompenzáció ellenére viszont a nyugdíjasok reáljövedelme jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, az általuk vásárolt termékek, valamint az energiaárak ugyanis nem ritkán 40-60 százalékkal nőttek – mutatott rá Farkas András.
A kisebb nyugdíjjal rendelkező időseket még jobban érinti az infláció, esetükben még gyorsabb az elszegényedés. Nekik lassan arról kell dönteniük, hogy fűtenek vagy esznek – fogalmazott. A szakértő szerint a nyugdíjak értékállóbbak lennének, ha a kormány átállna a havi kompenzációra: ez januártól nagyjából 1,7-1,8 százalékos emelést jelentene minden hónapban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az elszabaduló árak miatt az a mintegy 350 ezer nyugdíjas került a legnehezebb helyzetbe, akinek a juttatása még a százezer forintot sem éri el. Ők gyakran még méltányossági alapon sem kérhetnek emelést vagy segélyt, mert ez általában csak a 85 ezer forint alatti jövedelem alatt jár.
