A praxisok nagy többsége önkormányzati rendelőben működik, de a szintén nehéz helyzetben lévő önkormányzatok nem biztosítanak támogatást a megnövekedett rezsire. Van már olyan háziorvosi és házi fogorvosi rendelő, ahol letekerték a fűtést, a betegek ezért a váróban kabátban ülnek – számolt be a Népszavának Nagy Ákos fogorvos. A Magyar Orvosi Kamara alelnöke hozzátette: a köztestület háziorvosi csoportja kérdőívvel mérte fel, hogy mekkora a baj. Kérdéseikre mintegy 1600 körzetből érkezett válasz, a válaszadók kétharmada háziorvos, egyharmada pedig fogorvos.
A kérdőív tanulsága szerint a praxisok több mint kétharmadában gáz, ötödében távhő biztosítja a meleget. A praxisok több mint felében nincs az alapértelmezett fűtésen kívül más lehetőség. Kevesebb mint egyharmaduk rendelkezik alternatív megoldásként fűtésre is alkalmas légkondicionálóval, megújuló energiaforrása pedig alig nyolcaduknak van.
Probléma az is, hogy a körzetek háromnegyedében többen is használják ugyanazt a rendelőt. „A praxisok bevételéből nem finanszírozhatók az energiaköltségek” – érvelt a kamarai alelnök. Jelenleg ugyanis a fogorvosok 380 ezer, a háziorvosok 520 ezer forintot kapnak "rezsitámogatás" jogcímen havonta, ami viszont valójában nem csupán rezsitámogatás, hanem egyfajta alapdíja a praxisoknak, amiből bért és eszközöket is finanszíroznak a rendelőkben.
Adómentességet kérnek a praxisok
Ezért is írtak levelet a belügyminiszternek, akitől egyebek mellett azt várják, hogy növelje egységesen 640 ezer forintra az alapellátóknak járó rezsitámogatás összegét. Nagy Ákos elmondta: miközben közfeladatot látnak el, a helyhatóságok háromnegyede nem biztosít semmiféle iparűzésiadó-kedvezményt vagy mentességet, ezért kérik, hogy a praxisok közfinanszírozásból származó bevétele legyen teljesen iparűzési adó mentes.