Huszadikára sok helyen minden hónapban elfogy az a munkaidőkeret, amelyen belül az orvosok ügyeletre kötelezhetők, attól kezdve már lényegében szívességet tesz az, aki vállalja a szolgálatot. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára szerint vagy az ellátóhelyek számát kell csökkenteni vagy az ügyeleti díjak megemelésével vonzóvá tenni a túlórázást az orvosok számára - írja a Népszava .
"Az ügyeletre a betegeknek van szükségük"
A kormányzat január elsejétől óránként bruttó 6 ezer forintban határozta meg az orvosok ügyeleti alapdíját. Ennél 15-, 30-, 45 százalékkal kaphatnak magasabbat azok, akiknek a munkakörük bonyolultabb, nagyobb szaktudást kíván vagy megterhelőbb. Csakhogy az újraszabályozás után is előfordul, hogy a 20-30 éve pályán lévők ügyeleti óradíja alacsonyabb, mint a normál műszak órabére.
"Az ügyeletekre nem az orvosoknak és nem az egészségügyi dolgozóknak van szüksége, hanem a betegeknek. Az egészségügyi dolgozók jelentős része nagyon szívesen tartózkodna éjszaka a saját ágyában és a hétvégén pedig töltené az időt a családjával, utazással, vagy bármi mással. Ám, ha ehelyett arra akarjuk őket rávenni, hogy benn legyenek az intézményekben, akkor annak ára van. A korrekt ellentételezés pedig ott kezdődik, hogy ezért ne kapjon kevesebbet a nappali munkadíjánál az az ügyeletes orvos, aki hajnali négykor a műtőben állva, vagy a sürgősségin fogadja és ellátja a beteget" - hangsúlyozta Svéd Tamás.
Ez is érdekelhet
A MOK titkára arról is beszélt, hogy bár az orvosbéremelés segítette a rendszer életben tartását, nagyon sok új, kezelendő feszültséget is okozott. Mint kiemelte: jelen pillanatban is egy széttagolt, eklektikusan működő rendszerben kell helytállni, miközben nincs elég se orvosból, se egyéb szakdolgozóból.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
