Az esetet súlyosbítja, hogy a tévedésből, idegen anya petesejtjét felhasználva méhen kívüli megtermékenyítésből született, most féléves gyermekről egy DNS-vizsgálat során kiderült, hogy fogyatékos.
Az eset kapcsán a lengyel kormány még a héten megvitatja a mesterséges megtermékenyítést szabályozó törvényt, mivel a méhen kívüli (in vitro) megtermékenyítést szabályozó törvény egyelőre nem része a lengyel jogrendszernek. Az Európai Bizottság az emberi szövetek és sejtek minőségéről és biztonságáról szóló irányelv be nem tartása miatt be is perelte Lengyelországot az EU bíróságánál.
A törvényjavaslat többek között szabályozná a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó, már működő klinikák tevékenységét, megkönnyítené állami finaszírozásukat, 8-ra korlátozná a méhen kívüli megtermékenyítés során életre hívott magzatok számát, és az eljárást a nem házasságban élő párok számára is elérhetővé tenné.
A törvényi szabályozás hiányosságai ellenére Lengyelországban a mesterséges megtermékenyítést 2013 óta az állam finanszírozza. Hozzávetőleg 17 millió eurós támogatással tavaly októberig 10 és fél ezer asszony részesült ilyen kezelésben, melynek eredményeképpen 677 gyermek született.