Hogyan keletkezik a széklet?
A tápcsatornában a béltartalomból az emésztés után létrejövő kiválasztási anyagcsere-termék a széklet. A székletgyártás gyakorlatilag abban a pillanatban kezdődik, amikor falat kerül a szánkba. Az étel és a hozzákeveredő emésztőnedvek, valamint a bél üregébe kiválasztott, a szervezet számára fölösleges salakanyagok adják a széklet alapanyagát. Napi mennyisége és minősége az elfogyasztott tápláléktól függ, de egyéni adottságok is befolyásolják. Növényi rostokban gazdag tápláléknál több, fehérjedús ételek fogyasztása után kevesebb képződik. Színét, szagát, állagát is befolyásolja az étel .
Mire utalnak a széklet színei?
A vörösbor például feketésre festi a székletet , sötét, feketésbarna színe van, ha valaki húst, spenótot, kék bogyós gyümölcsöt fogyasztott. A sok zöldséget fogyasztóknál a klorofilltól zöldes barna színű lesz. Ismert, hogy a cékla vörösesre, a szénhidrátgazdag és tojásos ételek világos barnára színezik, míg fehéres lesz a tejes táplálkozástól. A kukoricaszemek és gyümölcsök viszonylag sok cellulózt tartalmazó és emészthetetlen héjak egyben maradva ürülnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A bilirubin vöröses, a biliverdin pedig erős, sárgászöld színű bomlástermék, később a jelentős szerepe van a széklet színének meghatározásában. A vékonybél további szakaszaiban még összesen mintegy napi 2-2,5 liter bélnedv keveredik a béltartalomhoz. A béltartalom tehát egyrészt az emésztőnedvek hozzáadódása nyomán hígul, másrészt tápanyagtartalma a bélfal által felvehető kisebb egységekre bomlik. Maga a tápanyag-felszívás és a rengeteg folyadék visszaszívása csak a vékonybél éhbéli és csípőbéli szakaszán indul meg, ahol összesen mintegy 5-6 liter folyadék szívódik fel belőle.
Folyamatok a vastagbélben
Az emésztés során keletkező és a bélflóra által termelt gázok egy része szagtalan hidrogén és szén-dioxid, jellegzetes szaga van viszont az aminosavak emésztésekor keletkező metánnak, kénhidrogénnek és más kénes gázoknak. A baktériumok erjesztő, rothasztó tevékenysége folytán a béltartalomban maradt aminosavakból képzett aminok - cadaverin, indol, scatol, putrescin - szintén jellegzetes szagúak.
A vastagbél méregtelenít is, amennyiben nehézfémeket választ ki a bél üregébe. Itt kerülhetnek továbbá a béltartalomba foszfátok, magnézium és kalcium. A széklettel ürül a szervezet által kiválasztott karbamid egy része is. A vastagbélben a bélsár víztartalmának 60-90 százaléka szívódik vissza attól függően, hogy mennyi időt tölt itt.
Mennyi székletet ürítünk naponta?
A naponta átlagosan ürített széklet száz gramm és fél kiló közötti tömegű lehet. Egészséges embernél hengeralakban távozik, egyenletes, puha, a sötétbarna valamely árnyalatát mutató színű. Nagy része, 70-75 százaléka víz, körülbelül 100 ml. A maradék 25 százalék tartalmaz továbbá egyharmad részben emészthetetlen ételösszetevőket úgynevezett ballasztanyagokat ennek legnagyobb részét növényi rostok, cellulóz teszik ki (akár 10 százalék is lehet).
Továbbá tartalmaz bélnyálkahártyáról lelökődött hámsejteket, a béltraktus által termelt emésztőnedvek és nyákszerű mirigyváladékának maradékait, epefestéket és bélbaktériumokat mintegy egyharmad részben (1 gramm székletben kb. 10 milliárdot) és erjesztő munkájuk termékeit. A végtermékben 1,5 gramm nitrogén, 2-3 gramm zsír ürül.
A méregtelenítő, kiválasztó folyamatok eredményeképpen gyógyszerek, méreganyagok és különböző a májból az epével érkező anyagcseretermékek kerülnek a székletbe. A kész széklet a végbélben várja az alkalmas pillanatot, majd a székletürítés során távozik a végbélnyíláson keresztül.
Hogy működik a székletürítés?
Alapvetően az emésztőrendszeri működés és központi idegrendszeri idegi hatás, sőt már a táplálék bevitele, az ízlelés és a szájüregben történő rágás, majd a nyelés is beindítja a székletürítést. Emellett az úgynevezett szimpatikus idegi hatás is beindíthatja, ez történik aggodalmak, félelmek idején.
Az ürítés ugyan akaratlagosan szabályozható, és a felnőtt ember nem mindig szalad az első inger érzésekor a mellékhelyiségre, de a gyerekeknél ez még nagyon is a reflexes szabályozottság szerint zajlik. Ezért nem kell meglepődni, és nem szabad megszidni a család legfiatalabb tagjait, ha mindjárt a közös vacsora első falatjai után jelzik, hogy "Anya, kakilni kell".
Ekkor pusztán az történik, ami amúgy a felnőttek végbelében is: a bélmozgások kicsit aktívabbá válnak s egy nagyobb mennyiségű bélsár bekerül a végbélbe. Naponta egyébként két-három erőteljesebb perisztaltikus hullám halad végig a beleken, amelyek a béltartalmat a szigmabélből a végbélbe továbbítják. A végbél falában lévő mechanikai receptorok érzékelik a bélszakasz tágulását, s ez reflexesen tágulásra készteti a belső végbélzáróizom-gyűrűt. Magát az ürítést az akaratlagosan mozgatható külső végbélzáróizommal ellensúlyozni tudjuk.
Létezik székletinkontinencia is?
A széklettartás képességét kontinenciának, a széklettartási képtelenséget inkontinenciának hívják. Székletürítéskor először a külső végbélzáróizmot engedi az ember elernyedni, ezt követi a belső, és a végbélnyílás akkorára tágul, amekkora átmérő a végbélben várakozó széklet átengedéséhez szükséges. Az ürítést a szigma- és a végbél hullámszerűen végighaladó izom-összehúzódásai segítik. Ürítéskor a hasprés is beszáll a munkába; a rekeszizom és a hasfali izomzat is összehúzódik. A hasűri nyomás emelkedése a vérnyomást befolyásolja. Ismert olyan haláleset, amikor ez a vérnyomás-emelkedés váltott ki szív- vagy érrendszeri katasztrófát.
Ha az ürítés valami oknál fogva sokáig nem tud bekövetkezni, némi víz még távozik belőle, s a széklet szárazabb, keményebb lesz, ami nyilván nehezebben üríthető.
Ez is érdekelhet
Kóros a székletürítés, ha naponta több mint 500 gramm széklet keletkezik és ürül, vagy ha naponta több mint négy-öt alkalommal, a szokásosnál hígabb állagú széklet távozik. Ekkor hasmenésről beszélünk. Koleránál ennél sokkal több ürülés is történhet, akár napi negyven is. A rendszertelen és ritka székletürítés a székrekedés. Ezen kívül a széklet állagának megváltozása is fontos információkat hordozhat az emésztőrendszerben jelentkező kóros elváltozásokról.
