A három hete kezdődött akciósorozattal azokat az egészségügyi dolgozókat - nem feltétlenül orvosokat - próbálják azonosítani, akik hálapénzt követelnek a betegektől olyan egészségügyi szolgáltatásért, amely a betegbiztosítással rendelkezőknek térítésmentesen jár.
A becsületes orvosokat védik
"Tudjuk, hogyan működik ez. Nem az orvos kér pénzt, hanem az asszisztens súgja meg a betegnek, hogy mennyi a tarifa. Tudom, hogy vannak becsületes orvosok is, akik elutasítják a borítékot. Szerintem ezek az emberek nem érdemlik meg, hogy besározzák őket azok, akik ilyesmit művelnek" - fogalmazott a tárcavezető.
Pintea nem szolgált részletekkel a "fedett páciensek" kilétéről és arról, hogy az általuk megfigyelt korrupciós cselekményeknek lehetnek-e büntetőjogi következményei. A "titkos ügynökök" leleplezéseire mindössze egy olyan meg nem nevezett klinikát hozott fel példaként, ahol a jogosítvány megszerzéséhez szükséges orvosi igazolások kiállításáért a szabályos tarifáján kívül illegális "sürgősségi" díjat is kértek.
Megbélyegzik az egész szakmát?
Az egészségügyi dolgozók egyik legnagyobb érdekvédelmi tömörülésének számító Solidaritatea Sanitara nevű szakszervezet elítéli a bukaresti szaktárca akciózását. Közleményükben azt állítják, hogy a tárca az egész szakmát megbélyegzi, ráadásul törvénytelenséget is elkövet, amikor "fedett pácienseket" küld a kórházakba. A szakszervezet a büntetőeljárási törvénykönyvre hivatkozik, amely szerint a nyomozóhatóságoknak tilos provokációval egy bűncselekmény elkövetésére vagy folytatására bírni a gyanúsítottakat, annak érdekében, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek ellenük. Januárban Pintea a szakszervezetektől is javaslatokat kért a fehér köpenyek zsebébe csúsztatott borítékok gyakorlatának visszaszorítására, de az érdekvédelmi tömörülések "illetékességük hiányára" hivatkozva elhárították a felkérést.
Egy nemrég készült közvélemény-kutatásban a megkérdezettek a kórházakban megkövetelt hálapénzt sorolták az első helyre - 24 százalékos arányban - a román egészségügyi rendszert sújtó problémák közül, míg 20 százalékuk a kórházi fertőzéseket, 12,8 százalékuk az állami beruházások hiányát, 11 százalékuk pedig a szakképesített személyzet hiányát nevezte a legsúlyosabb gondnak.