Miért jó az egynapos ellátás?
Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egynapos ellátások száma , de még így is elmaradunk a nyugat-európai trendektől. Kifejtette, hogy az egynapos eljárások eredményeként csökken a kórházi tartózkodás ideje, kevesebb komplikációval lehet számolni, gyorsabb gyógyulás várható, és az intézmények számára költséghatékonyabb ez a beavatkozási forma.
Az egynapos ellátás nem fiskális, hanem betegbiztonsági kérdés - emelte ki, hozzátéve, hogy egy erős ország nincs erős gazdaság nélkül, erős gazdaság pedig nincs egészséges munkavállalók nélkül. Vagyis mindenkinek érdeke, hogy a beteg minél előbb kikerüljön a kórházi környezetből és családja körében gyógyulhasson.
Mészáros János egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a rendelkezésre álló forrásból 18 intézmény 20 helyszínen alakít ki önálló, egynapos sebészeti ellátási részleget , a pályázat magában foglalja az infrastruktúrafejlesztést és a gép-, illetve műszerbeszerzést is. Utalt rá, hogy a 24 órát meg nem haladó ellátást nyújtó részlegek működése külön betegút-tervezést, önálló struktúrát és logisztikát igényel, de a rendelkezésre álló forrásból ezeket meg tudják valósítani az intézmények.
El kell különíteni a fekvőbeteg-ellátástól
Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a beteget a beavatkozást követő 24 órán belül haza tudják engedni, több feltételnek - kiváló aneszteziológia, megfelelő sebészeti technika és eszközök, gondos ápolás és finanszírozás - kell megfelelni. Gamal Eldin Mohamed, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnöke arról beszélt, hogy az egynapos sebészeti ellátás "nem a mostani kor szüleménye", már a század első éveiben is alkalmazták az eljárást.
Hozzátette azt is, hogy az egynapos sebészet nem beavatkozást, hanem ellátási formát, módszert jelent, és az esetek 90 százalékát el lehet végezni így is.