Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra, a maradék negyven százaléknak viszont legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia. Fontos lenne ezért, hogy minél korábban és pontosabban felmérjék, ki milyen sürgős ellátásra szorul. Kásler Miklós humánminiszter tervezete szerint a sürgősségire mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az osztályozáson, amely alapján sorba állítják őket, hogy a legrosszabb állapotú beteg kaphasson elsőként kezelést - írja a Népszava .
Tíz percen belül dönteni kell a betegről
A tervezet szerint a kórházba érkezőket öt kategóriába - újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók - sorolnák be. Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek - akik speciálisan képzett, diplomás ápolók - végeznék, ők döntenek majd arról, hogy kinek, mikor milyen ellátást kell kapnia. A kevésbé sürgős, illetve halasztható kategóriába sorolt betegeket az úgynevezett "akut alapellátási egységhez" irányítják át. Ez a kórházakban egy új, funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő egység lesz. Itt egy mentőtiszt vagy szintén egy diplomás nővér látja majd el a beteget, majd ha jobban van, hazaengedik, ha viszont romlik az állapota, akkor visszaküldik állapotosztályozásra.
Az akut alapellátókon túl még egy új szakemberrel találkozhatnak majd a sürgősségin a betegek. A váróban lesz egy diszpécser is, aki fogadja és informálja az érkezőket a várható ellátással kapcsolatban. Megmondja, mire számíthatnak, segít összeállítani a szükséges betegdokumentációt, illetve szervezi az esetleges elhelyezésüket a kórház valamelyik osztályán.
A Népszavának több sürgősségi szakember is nyilatkozott a tervezetről. Egyesek szerint az új koncepció néhány további intézkedéssel és még néhány milliárd forinttal enyhítheti a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát. Mások szerint azonban nem lesz elég szakember a megvalósításához, ráadásul az sem tisztázott, hogy hova kerülnek az elsődleges ellátás után további ápolásra vagy gyógyításra szorulók.