Mi az EESZT?
Annak ellenére, hogy finoman szólva mind a lakosság, mind az intézmények tudása hiányos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről, a felkészülési időszak lényegében lezárult, és az egészségügyi szolgáltatást nyújtóknak meg kell kezdeniük a csatlakozást az eredetileg Szócska Miklós korábbi államtitkár által megálmodott "információs sztrádához" .
A jogszabályok szerint a rendszer novemberben élesben indul, ám addig számos dolgot kell tenni, hogy elkerülhessük a nagy zűrzavart. Nem véletlen tehát, hogy hétfőn országos road-show-ra indulnak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakértői - hangzott el többek közt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztályának szeptember 8-ai tájékoztató rendezvényén.
A Medicalonline cikkéből kiderül, hogy az EESZT alapgondolata az volt, hogy az egészségügyben számos információ elszigetelt - a háziorvos például gyakran nem tudja, mit csinált betegével a szakorvos, sürgős esetben nincs kéznél a korábbi zárójelentés, és nemigen tudni, kiváltotta-e a páciens a számára felírt recepteket -, ezért érdemes mindent olyan közös térben elhelyezni, ahol minden tudás elérhető, megfelelő jogosultságokkal hozzáférhető.
Ki fogja használni?
A rendszert novembertől használniuk kell a kórházi orvosoknak, a háziorvosi rendelőkben az orvosoknak és az asszisztenseknek, a gyógyszertárakban a gyógyszerészeknek és az asszisztenseknek - e-személyivel, a kormányablakos ügyintézőknek és a nem magyar állampolgárságú orvosoknak pedig tokennel. A rendszer tesztelésére hivatott pilot augusztus 15-én lezárult, az eredetileg tervezett 60-70 intézmény helyett több mint 80 vett benne részt, több mint 400 ezer e-recept és több mint 400 ezer e-dokumentum került a rendszerbe.
Az intézményeket korábban megkérdezték, hogy mennyi e-kártyaolvasót kérnek - ahol 60-nál többet igényeltek, oda az ÁEEK szállít (még fogadnak kéréseket), ahol ennél kisebb volt az igény, a járási kormányhivatalokban lehet az olvasókat átvenni.
A legfontosabb információforrás, ahol minden elérhető, az e-egeszsegugy.gov.hu portál. A csatlakozáshoz itt kell az e-Kapu-ra klikkelni és regisztrálni, amivel létrejön egy fiók. Az űrlapot ki kell tölteni és postán is feladni. Ennek ellenőrzése után, elfogadása és az esetleges hiánypótlást követően kezdődhet a technikai csatlakozás. Mivel jó 10 ezer egészségügyi szolgáltatót kell a rendszerhez csatlakoztatni, fontos, hogy mindenütt szorosan együttműködjenek az informatikusokkal, a kórházi HIS-rendszerek működtetőivel.
A rendszerhez 2017. november elsejével kötelezően csatlakoznak a közfinanszírozott intézmények vagy adatszolgáltatásra kötelezettek (alapellátás, járó- és fekvőbeteg ellátás, gyógyszertárak ); a magánszolgáltatóknak és az Országos Mentőszolgálatnak egy évvel később kell megtenniük. De nemcsak a csatlakozás kötelező, hanem a kötelező adatszolgáltatás megkezdése is a központi eseménykatalógusba és az egészségügyi dokumentumok nyilvántartásába (EHR). Novembertől el kell tudni látni azokat, akik e-beutalóval érkeznek, és lehetőséget kell biztosítani az e-receptek kiváltására.
Intézményi adminisztrátort kell kijelölni, a dolgozók jogosultságait beállítani, beszerezni az intézményi tanúsítványokat - amennyiben szükségesek, mindezt a rendszerszállítókkal együttműködve kell/lehet megtenni.
Az EESZT felhasználóit képezni kell: egyrészt az ÁEEK rendszerében egyszerűen teljesíthető vizsgát kell tenni, másrészt a helyi rendszerek módosulásáról helyben is oktatni kell a dolgozókat. Ha minden a helyén, akkor is jönnek-jöhetnek a kezdeti nehézségek, hiszen hatéves fejlesztés indul útjára novemberben.
Érdemes tudni, hogy az egészségügyi szakemberek az alapnyilvántartásból automatikusan a rendszer felhasználói lehetnek e-személyivel , és esetükben nem gond az sem, ha más a hivatalos és a használt nevük - az alapnyilvántartás tartalmazza az e-személyivel összehasonlításhoz szükséges adatokat is. A 65 év felettiek kérhetik, hogy számukra az e-személyi 6 évig érvényes tárolóelemmel ellátott verzióját adják ki. Tavaly az alapnyilvántartásban 1760 olyan működési engedéllyel rendelkező szakember volt, aki nem magyar állampolgár: ők nem kaphatnak e-személyit, így számukra tokeneket kell kérni az ÁEEK-től, amelyek biztosítják a megfelelő azonosítást a rendszer használatához.
Nő a felelősség
Fontos tudnivaló, hogy az EESZT által biztosított webes felület nemcsak ágazati, hanem lakossági portálként is működik; elérhető a kórházak HIS-rendszereiből és mobilalkalmazásokról is. A honpolgárok ügyfélkapus bejelentkezést követően tájékozódhatnak a velük kapcsolatos adatokról. A betegek számára így minden korábbinál több információ lesz elérhető, nyomon követhető, azaz az egészségügyben dolgozók "reflektorfénybe kerülnek" - fogalmazott dr. Horváth Lajos, a Budai Irgalmasrendi Kórház stratégiai igazgatója.
Mindez megerősített felelősséget is kell jelentsen az adatkezelésben, hiszen az EESZT megnyílásával lényegében az egész ország érzékeny adataira ráláthatnak majd. S bár a jogszabályok nem írják elő, hogy a kezelőorvosok tájékoztassák pácienseiket az új helyzetről, az adatkezelési tiltások lehetőségéről (DÖR), a pilotban résztvevők azt javasolják, hogy az egészségügyi intézmények frissítsék általános betegtájékoztatóikat az EESZT-vel kapcsolatos információkkal.