A Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése ( MÉRTÉK ) a lakosság egészségügyi kiadásait is vizsgálta. Megállapította, hogy az egészségügyi kiadások elleni pénzügyi védelem az egészségügyi rendszerek célrendszerének egyik fontos összetevője. A pénzügyi hozzájárulások igazságossága két kritikus aspektusban jelenik meg: az egészségesek és a betegek közötti kockázatközösségben, valamint a különböző jövedelmi, vagyoni szintek közötti kockázatmegosztásában.
A háztartások által fizetendő közvetlen kiadások terhének mértéke függ az adott egészségügyi rendszer finanszírozásának mikéntjétől. Magyarországon az egészségügy finanszírozását nagyobbrészt a kötelező társadalombiztosítás fedezi. Bizonyos egészségügyi szolgáltatások kiegészítő térítési díj mellett vehetőek igénybe. A receptre felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdő-szolgáltatások részben támogatottak - olvasható a tanulmányban. Az is kiderül belőle, hogy 2014-ben a háztartások kiadásaik 5,5 százalékát fordították közvetlen egészségügyi kiadásokra. Ezek a kiadások a háztartások 21,6 százaléka számára jelentettek katasztrofális kiadást, vagyis költötték a létfenntartási küszöb feletti kiadásaik legalább 40 százalékát közvetlen egészségügyi kiadásokra; a kiadások által az adott háztartások a szegénységi küszöb alá kerültek, vagy már eleve a szegénységi küszöb alatt álltak.
Azokban az országokban, ahol a kiadások nagy részét kötelező társadalombiztosítás vagy adó fedezi, és a közvetlen kiadások nem haladják meg az összes egészségügyi kiadás 15 százalékát, a katasztrofális kiadásokkal sújtott háztartások aránya is alacsonyabb. Magyarországon a közvetlen kiadások ennél a mértéknél lényegesen magasabbak: 2014-ben az összes egészségügyi kiadás 28,3 százalékát tették ki.
A lakosság közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya a háztartások összes kiadásán belül 5-6 százalék között ingadozik az egyes régiókban. A közvetlen kiadások százalékos aránya a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb: 5,9 százalék, Észak-Magyarországon pedig a legalacsonyabb: 5 százalék. A katasztrofális kiadásokat szenvedő háztartások részaránya 2014-ben az Észak-Alföldön volt a legnagyobb (28,9 százalék), Nyugat-Dunántúlon pedig a legkisebb (16,9 százalék). Az egy napra jutó táppénz összege átlagosan 3284 forint volt. A legmagasabb érték Közép-Magyarországot (3687 forint), a legalacsonyabb pedig Dél-Alföldet jellemezte (2980 forint).
Államilag támogatott gyógyszert 2014-ben 10 ezer lakosból 7432-en váltottak ki, átlagosan évi 39 959 forint ártámogatással. A gyógyszer-ártámogatási kiadásokhoz kapcsolódó, 10 ezer lakosra jutó betegszámok a Dél-Alföldön voltak a legmagasabbak (7600 gyógyszerkiváltó / 10 ezer lakos), és Közép-Magyarországon a legalacsonyabbak (6918 gyógyszerkiváltó / 10 ezer lakos). A közvetlen egészségügyi kiadások százalékos aránya 2011 és 2014 között folyamatos emelkedést mutatott. Hasonlóképpen nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya is, amelyek katasztrofális kiadásokat szenvedtek el.
A társadalmi-gazdasági helyzet és az egészségi állapot összefügg: a szegényebbeknek általában rosszabb az egészségi állapotuk, tehát az egészségügyi ellátás iránti szükségleteik (és azok költségei) nagyobbak, mint a jobb anyagi helyzetben lévőké. A kielégítetlen egészségügyi szükségletek vizsgálatából kiderült, hogy 2014-ben a megkérdezettek 2 százalékának volt olyan egészségügyi szükséglete, amelyre az ellátást a magas költségek miatt nem vette igénybe. Míg a legmagasabb jövedelmi ötödben a megkérdezettek csupán 0,2 százaléka nem vett igénybe egészségügyi szolgáltatást a magas költségek miatt, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók esetén ez az arány 5,9 százalék.
Minél nagyobb egy szolgáltatás vagy egészségügyi árucikk közvetlen költsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a beteg nem veszi igénybe az orvosilag szükséges ellátásokat vagy nem váltja ki a felírt gyógyszereket. Táppénz esetében a szolgáltatás igénybevételének mellőzése úgy jelenhet meg, hogy amennyiben a táppénz nem pótolja megfelelő mértékig a páciens bevételeit, úgy betegen is dolgozik a bevételkiesés elkerülése érdekében. A vizsgált adatok alapján elmondható, hogy a magasabb jövedelműek kevésbé veszik igénybe a táppénz-ellátást.
Forrás: MÉRTÉK