Magyarországon jelenleg nem ismert a gyógyszerekre fordított állami kiadások valódi értéke, mivel erről a széles körben használt OECD-adatok nem nyújtanak pontos képet. Egy most készült közép-európai tanulmány viszont a visegrádi országok gyógyszer-finanszírozási metódusait elemzi és hasonlítja össze egymással a 2010 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan, egyben egy új megközelítéssel és pontos adatokkal is szolgál.
Csak Magyarországon vannak különadók
A tanulmány az egyes államok nettó gyógyszerkiadásainak összegét határozza meg oly módon, hogy nemcsak a patikai és kórházi gyógyszerárak állami hozzájárulásának mértékét, hanem az ezt csökkentő bevételeket is figyelembe veszi.
Az összehasonlításból kiderül, hogy a visegrádi országok támogatási rendszere hasonló, eltérések főként a visszafizetések szerkezetében mutatkoznak: Magyarországon kívül a V4-ek egyetlen tagja sem alkalmaz különadókat. Ráadásul a legtöbb gyógyszeripari különadó jövőre kifejezetten és nagymértékben az új terápiákat sújtja majd hazánkban.
A szlovák betegekre több pénz jut
A magyar gyógyszerköltés alacsonynak mondható, ráadásul a vizsgált négy állam közül egyedül Magyarországon csökken a nettó állami gyógyszer-közkiadások szintje. E téren Csehországban és Szlovákiában stagnálás, Lengyelországban mérsékelt növekedés tapasztalható.
Szlovákiában a legmagasabb a teljes gyógyszerkiadás lakosságszámhoz arányos mértéke, északi szomszédunknál fejenként átlagosan 209 euró jut a betegekre, közel kétszer annyi, mint hazánkban (119 euró/fő). Ráadásul a szlovákok megkapják a legújabb gyógyszereket is, Magyarországon viszont jövőre már egyedi méltányossági kérelem alapján is nehéz lesz ezekhez hozzájutni.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint mindezek alapján, valamint a támogatásra váró innovatív készítmények számának ismeretében megállapítható, hogy Magyarországon a gyógyszer-finanszírozás további támogatást igényel az egészségpolitikán belül.