A gyógyszerfejlesztés hosszú és összetett folyamat, akár évekbe, évtizedekbe is telhet, mire az első ötletektől eljutunk a kézzelfogható eredményig. A munka első fele a laboratóriumokban zajlik, ahol a szakértők az alapos kutatómunkát és kísérletezést követően a molekulákból hatékony készítményt állítanak elő. Ez azonban a biztató eredmények ellenére sem kerülhet rögtön forgalomba - ahhoz először a szakértőknek a gyakorlatban is meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a szer biztonságosan adható az embereknek.
Szigorú protokollok
A gyógyszerbiztonsági hatóságok jóváhagyását követően kezdődhetnek meg az úgynevezett klinikai vizsgálatok. Ezek különböző fázisaiban az orvosok és kutatók szigorúan ellenőrzött körülmények között, önkéntesek bevonásával vizsgálják, hogy egy-egy készítmény milyen biztonságos és elég hatékony-e, a várható előnyei meghaladják-e az esetlegesen előforduló hátrányait. A laboratóriumban előállított készítményeket legelőször a Fázis 1-es klinikai vizsgálatok során kapják meg hús-vér emberek, akik ebben a fázisban főleg egészséges önként jelentkezők, így számos gyakorlati és tudományos kiegészítő információt nyerhetnek a kutatók a készülő gyógyszerről. Pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan szívódik fel a hatóanyag a szervezetbe, nyomon követik az eloszlását és a kiürülését, felmérik, hogy mekkora dózisban viseli el a szervezet, mi az a mennyiség, ami még biztonsággal adható az embereknek. A szakmai szempontoknak megfelelő önkéntesek részvétele tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy egy új gyógyszer idővel megkaphassa a forgalomba hozatali engedélyt.
A Fázis 2-es vizsgálatok során a készítményeket már célzottan a betegeken vizsgálják, az adott szer indikációjának megfelelően, így az orvosok még részletesebb képet kaphatnak a megfelelő adagolásról és a gyógyszer hatásáról. A harmadik fázisban végül nagy létszámú betegcsoportok bevonásával vizsgálják a készítmény hatékonyságát és biztonságosságát. A klinikai vizsgálati eredmények összesítését aztán elküldik az illetékes gyógyszerértékelő hivatalnak, ez alapján ők bírálják el, hogy az új gyógyszer forgalomba hozható-e, végül pedig a magyar hatóságok engedélyére is szükség van ahhoz, hogy a törzskönyvezett gyógyszert az orvos felírhassa a betegeknek.
Alapos információgyűjtés és megfigyelés
A klinikai vizsgálatok első fázisában igazi tudományos kutatómunka zajlik, ilyenkor még nem az egyes betegségek kezelésén van a hangsúly. A kis létszámú csoportokba osztott önkéntesek egymástól időben elválasztva kapják meg a készítményt, majd ezek után az orvosok és kutatók napokig tartó megfigyeléssel, gyakori vérvétellel, EKG-val és a vitális paraméterek (például vérnyomás, testhőmérséklet) nyomon követésével tanulmányozzák, hogyan reagál az egészséges önkéntesek szervezete az adott szerre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Felmérik, hogy a hatóanyag hogyan szívódik fel (milyen különbségek vannak a különböző formulák, például a szuszpenzió, a tabletta, a kapszula vagy az injekció között), mennyi idő alatt oszlik szét, bomlik le és ürül ki a szervezetből, miként zajlik a különböző dózisok anyagcseréje. Az egészségesek és a krónikus betegséggel élők szempontjából is fontos kérdés például, hogy a szer a vesén vagy a májon keresztül választódik ki, illetve hogyan hat a szívműködésre. Feljegyzik az esetlegesen tapasztalt hatásokat, mellékhatásokat, ezek alapján kerül a gyógyszer későbbi tájékoztatójára az, hogy az adott készítményből kinek, mikor, mennyit ajánlott szednie.
Ugyancsak a Fázis 1-es klinikai vizsgálatok során gyűjtik be a szakértők a készítménnyel kapcsolatos gyakorlati kiegészítő információkat. Ezek közé tartozik például, hogy a gyógyszer szedésekor figyelembe kell-e venni a páciens nemét vagy életkorát, valamint azt, hogy mikor és hogyan veszi be a készítményt: evés közben vagy éhgyomorra, más gyógyszerekkel együtt vagy azoktól külön, illetve arra is fény derül, hogy kávé vagy fekete tea fogyasztásával egy időben be lehet-e venni a szert.
Mi vár a résztvevőkre?
Magyarországon nagyon szigorú előírások vannak érvényben, minden klinikai vizsgálatot szakképzett orvosok, gyógyszerészek, tudományos kutatók és nővérek végeznek és felügyelnek, az első számú cél a vizsgálati alanyok jóllétének és biztonságának garantálása. Mielőtt csatlakoznának a klinikai vizsgálatokhoz, az önkéntesek mindenre kiterjedő, részletes felvilágosítást kapnak leendő vizsgálóorvosaiktól, a vizsgálattal kapcsolatos legfontosabb információkat pedig az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által jóváhagyott betegtájékoztatóban kézhez is kapják. Ha úgy döntenek, hogy vállalják a feltételeket, a Tájékoztató és belegyező dokumentum aláírását és a teljes körű egészségügyi kivizsgálást követően megkezdődhetnek a gyógyszer klinikai vizsgálatai.
Az önkéntesek a készítmény beadatását követően a vizsgálóhelyen szabad, önálló tevékenységet folytathatnak: pihenhetnek, olvashatnak, tanulhatnak, online végezhetik a munkájukat, filmeket, sorozatokat nézhetnek, vagy akár a többi résztvevővel közösen üthetik el az idejüket. Az "egyetlen" feladatuk csupán annyi, hogy részt kell venniük az előírt vizsgálatokon. Fontos azt is hozzátenni, hogy a résztvevők a klinikai vizsgálatok ideje alatt bármikor dönthetnek úgy, hogy nem szeretnének tovább részt venni a tesztelés folyamatában.
Önkéntes munka ellenszolgáltatásért cserébe
Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a gyógyszerkutatásokkal kapcsolatosan felmerül, hogy miért jelentkezik valaki önkéntesnek? Erre akár több indokunk is lehet. A klinikai vizsgálatokban való részvételre tekinthetünk egyfajta jócselekedetként is, hiszen közreműködésünkkel elősegíthetjük az orvostudomány és a gyógyszeres terápiák fejlődését. Akárcsak a plazmaadás esetén, a gyógyszervizsgálatok esetében sem helyettesíthető semmivel az önkéntes emberi részvétel, mely nagyban hozzájárul a betegek életminőségének javításához, a hatékony gyógyítás és a gyógyulás elősegítéséhez. Ha nincsenek önként jelentkezők, akkor nem lesznek új terápiák sem. Van, akit a tudományos érdeklődés vonz a klinikai vizsgálatokban való részvétel felé, és természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy a Fázis 1-es gyógyszervizsgálat önkéntesei tudományos kutatásban vesznek részt, így odafigyelésüket és idejüket pénzbeli juttatással kompenzálják.
Az önkéntes díj nagyságát az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága véleményezi, majd az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet hagyja jóvá - az így kapott jövedelem adómentes. Az, hogy pontosan mekkora összeggel számolhatnak a résztvevők, nagyban függ attól, hogy mennyi időt (pár napot vagy akár 3-4 hetet) töltenek a vizsgálóhelyen, hányszor kell megjelenniük ambuláns viziten, kell-e követni valamilyen speciális diétát a vizsgálat ideje alatt. Így a térítés pontos összege vizsgálatonként eltérő lehet, fedezheti például egy új számítógép vagy egy hosszú nyaralás költségeit, de akár 1-2 havi megélhetésünket is. Emellett a felmerülő egyéb költségeket (laborvizsgálati díjak, PCR-teszt stb.) és az önkéntesek ellátását is a kutatást végző intézmény állja.
Ki vehet részt a klinikai vizsgálatokban?
A Fázis 1-es klinikai vizsgálatokon való részvétel teljesen önkéntes, mind tudományos okokból, mind anyagi megfontolásból vagy a jövőbeli betegeken való segítség gyanánt dönthetünk szabadon úgy, hogy csatlakozunk egy új készítmény klinikai teszteléséhez. Van pár szempont, amelynek meg kell felelnünk, így nem mindenki alkalmas arra, hogy vizsgálati résztvevő váljon belőle.
A felnőtteken zajló Fázis 1-es vizsgálatokba alapfeltétel a 18. életév betöltése, ide várnak egészséges és adott esetben jól karbantartott, krónikus betegséggel (például magas vérnyomás, vese-, májelégtelenség) vagy onkológiai betegségekkel élő résztvevőket.
Fontos szempont továbbá a testsúly: a testtömegindex alapján általában a normál (18,5-25 közötti BMI), valamint a túlsúlyos (25-35 közötti BMI) kategóriákba esők alkalmasak a részvételre. A jelentkezők az alapos vizsgálati részvételi tájékoztatást követően teljes körű egészségügyi kivizsgáláson esnek át, melynek része a teljes vérkép és szerológiai vizsgálat (hepatitis B és C, valamint HIV-szűrés), az EKG és a fizikális vizsgálat.
Ez is érdekelhet
