Mindezek miatt viszonylag gyakori, hogy egy tapasztalt, rutinos és a kórházi hierarchiában már jól pozícionált orvos egyik-napról a másikra hirtelen váltani kényszerül és a korábban kis lángon üzemeltetett magánpraxisát váratlanul a fő bevételi forrásaként szükséges működtetni.
Kiemelten nehéz a váltás olyan szakmákban, ahol a kórházi vagy műtéti háttér elengedhetetlen és a megélhetést elsősorban a műtéti feladatok biztosították. Két lehetőség áll ilyenkor az orvos előtt, csatlakozni egy műtéti kapacitással rendelkező nagyobb magán rendelőhöz vagy tovább folytatni az egyszemélyes magánpraxist és bérelni a műtő kapacitást.
Páciens-forrás tekintetében a legnehezebb a váltás. Kórházi és szakrendelői háttérrel a magánpraxisok sikeresen tudják a tehetősebb betegeket átterelni magánrendelésükre és páciensforgalmuk akár 80 százaléka az állami páciensek közül kerül ki. A kórházi köldökzsinórt elengedve azonban hirtelen megcsappanhat a betegforgalom és komoly munkát, időt, pénzt kell belefektetni, hogy a régi páciensek újra visszataláljanak és akár újakkal bővüljön és fejlődhessen a praxis.
Lelkileg a legnehezebb a váltás, hiszen a gyógyításra felesküdött orvos komfortzónáját elhagyva hirtelen üzleti kérdésekkel, marketing döntésekkel és ijesztő angol nyelvű szakzsargonnal találja szembe magát (lsd. SEO, PPC stb.) Mindezek miatt érdemes még a sikeres, páciensekkel zsúfolt időszakokban is belátni, hogy a páciens kommunikáció , marketing munka, weboldal készítés, egy rendelői brosúra vagy akár a rendszeres hírlevél küldés a páciensek számára a magánszférában nem ördögtől való, sőt akár elvárt és az alapját jelentik egy hosszútávon anyagilag sikeres és változásokat, viharokat is kiálló praxis stratégiájának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szerző Straub Fanni, Praxis tanácsadó a Praxisakademia.hu weboldalak alapítója.
Ez is érdekelhet
