Magas színvonalon a betegekért
A Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház Budapest déli régióját és a megye több déli fekvésű települését szolgálja ki. Az intézetet 2002 óta Dr. Gerő Gábor vezeti, aki büszke kollégáira és a magas szakmai színvonal elérésére.
Egy kis történet
A főváros peremén, a XX. kerület határán, erdővel övezett 12 és fél hektárnyi területen dr. Uhlárné Kalmár Anikó tervei alapján épült fel és nyílt meg 1980. december 15-én a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház.
Akkoriban ez az intézmény volt az egyetlen, a II. világháború után teljes egészében újonnan épült kórháza Budapestnek. Az elmúlt 25 évben ellátási területe több, mint 500000 lakos ellátására bővült. Jelenleg öt telephelyen közel 1400 ágyon tevékenykedik az intézet, évente 41.000 fekvő- és 660.000 járóbeteget lát el.
Minőség a gyógyításban
Több hektár parkosított környezetben felkészült szakemberek, gyógyszertár, valamint hatékonyan működő minőségbiztosítási rendszer segíti a betegek gyógyulását a Jahn Ferenc Dél-Pesti kórházban.
Az általános egészségügyi ellátáson belül kiemelt, országos jelentőségű a neurológiai és urológiai ellátás.
Bizonyos területeken csúcsminőségű az orvosi műszerezettség (CT, Ultrahang, Laborautomaták), máshol viszont elavult a rendszer. A közeljövőben tervezi az intézet felújítani a kardiológia gépparkot, az inkubátorokat, a kéziműszereket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tervbe van a központi sterilizáló felújítása is, de jelenleg az erőforrásokat az ambuláns egység kialakítására fordítják. Az intézetben odafigyelnek a betegek véleményére, ezért kérdőívvel tesztelik a betegek elégedettségi szintjét, amit aztán rendszeresen kiértékelnek.
"A szakápolással, orvosi ellátással és a körülményekkel elégedettek a betegeink. Én is nyugodtan befeküdnék bármelyik osztályra" - említi Dr. Gerő Gábor főigazgató.
Panasz inkább akkor érkezik, ha bizonyos vizsgálatokra többet kell várni.
Az orvosok itt is leterheltek, a beteganyag megnövekedésével még több beteget kell ellátniuk, így olykor bizony megnyúlik a várakozási idő, amit nem mindenki tud kellőképpen tolerálni. Műtétek esetén várólista nincs, de előjegyzési lista természetesen működik.
Az intézetnek betegjogi képviselője van, akihez a betegek problémáik esetén bizalommal fordulhatnak. Hogy az intézetnek szívügye a betegek testi-lelki egyensúlya, azt az is mutatja, hogy elérhető számukra a lelkigondozó szolgálat is.
Alapítvány
Az Alapítvány célja a kórház műszaki fejlesztése, a betegek magas színvonalú ellátásának megvalósítása. Ennek érdekében fontos a betegek közvetlen támogatása (pl.: gyógyszerköltség, szállásdíj stb.) műszerek, technikai eszközök beszerzése, új ellátási formák bevezetése, a dolgozók szakmai képzésének és továbbképzésének, valamint a tudományos tevékenységének elősegítése.
A kongresszusok költségének egy részét is az alapítvány fedezi. Az Alapítvány 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú alapítványként működik.
Számítástechnika a háziorvosoknak is
Az elmúlt időszakban bővült az intézet számítógépes rendszere, a géppark jó színvonalú, de a szinte napról napra növekedő követelményeknek nem egyszerű megfelelni- mondja a főigazgató.
Lehetőség van rá, hogy a háziorvosok rákapcsolódjanak a kórház rendszerére. Ez rendkívül hasznos szolgáltatás, mert így a háziorvos belenézhet betegei anyagába, sőt kommunikálhat betege kezelőorvosával is. A szoftvert a kórház ingyen bocsátja az orvosok rendelkezésére.
Nehézségek, célok, tervek
A főigazgató bevallása szerint az intézetben néhány területen észlelhető az orvoshiány: aneszteziológia, patológia, labor. Az utóbbi időben megnövekedett a beteganyag, így az orvosokra és a szakápolókra még nagyobb teher hárul, és a szakrendelőben is egyre többen fordulnak meg naponta.
Még mintegy száz orvost tudnánk foglalkoztatni, ha meglenne hozzá a forrásunk - mondja a főigazgató.
Ez is érdekelhet
A nehézségek ellenére a kórház vezetése messzire mutató célokat és terveket fogalmaz meg. Ezek között szerepel a teljes rekonstrukció, az egy- kettő és négyágyas kórtermek kialakítása, valamint a hiányzó logisztikai egységek pótlása. Ez utóbbit a kórház alapításakor még nem tervezték be, ezért ezek ma még csak szűkös helyen megoldottak (műhely, szállítási raktár, stb.). Az autópálya közelsége miatt a traumatológia magas szintű kialakítására lenne még igény, valamint a CT-labor 24 órás működtetésére - avat be a főigazgató a kórház távlati terveibe. Az infarktus ellátásban is tervezi az intézet a nagyobb részvételt, mivel e tekintetben a déli régió ellátása szinte megoldatlan.
| Jahn Ferenc Dél-Pesti kórház | ||
| Főigazgató: | Dr. Gerő Gábor | |
| Kórházalapítás: | 1980. december 15. | |
| Osztályok száma: | 24 | |
| Vonzáskörzet: | 500.000 fő | |
| Ellátott fekvőbetegek száma: | 36.359 (2007. októberig) | |
| Ellátott járóbetegek száma: | 541.345 (2007. októberig) | |
| Orvoslétszám: | 236 | |
| Egészségügyi szakdolgozói létszám: | 1056 | |
| Aktív betegágyak száma: | 621 | |
| Alapítvány: | Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháza Alapítvány | |
| Bankszámla száma: | 11720001-20069744 | |
