Nem csak szívbetegség és pánik okozhat tüneteket
Amikor valaki erős szívdobogást, mellkasi szorító érzést tapasztal, elsősorban kardiológiai vizsgálaton kell részt vennie, hogy meghatározható legyen az esetleges szervi ok. Ha ilyesmire nem derül fény, a szakemberek elkezdenek a pánikbetegség nyomai után is kutatni, hiszen ez a probléma sokszor akár szívinfarktusszerű állapotokat is eredményezhet. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a mellkasi fájdalom, a szorító érzés, a légszomj - a kardiológiai leletek birtokában - arra enged következtetni, hogy az érintett személy pánikbeteg, amelynek kezelése a pszichiátria feladata.
"Ugyanakkor a kardiológusnak gyanakodnia kell, ha a vizsgálatok során fény derül emelkedettebb vérnyomásra, látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat" - ismerteti Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. Hozzátette: az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet, ilyenkor elgondolkozhatunk, nem Conn-szindrómáról van-e szó.
Mi is tulajdonképpen a Conn-szindróma?
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint , a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulásában. Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete. Bizonyos tünetek jelenléte is okot adhat további vizsgálatokra. Ezek például a fejfájás, a székrekedés, az érzészavar, a fokozott szomjúságérzés és vizelet-kiválasztás, valamint gyakori a magasabb diasztolés vérnyomásérték.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Milyen vizsgálatok igazolhatják a gyanút?
Elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Dr. Vaskó Péter szerint ilyenkor érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint és a plazma reninszint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti e gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt.
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata. "Ha megbizonyosodunk a Conn-szindrómáról és arról, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszterontermelés, így beállítható a káliumszint is és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet a ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, műtét jelenthet megoldást" - mondta el a szakember.
Ez is érdekelhet
Forrás: Kardioközpont
