Január végén tette közzé a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsort a stockholmi Health Consulmer Powerhouse elnevezésű szervezet. A tanulmány országonként pontozza az egészségügy színvonalát a fogyasztó szempontjából nézve. Vizsgálják például, hogy mennyire könnyű a betegek információhoz való hozzáférése, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy milyen eredményes a gyógyszerek használata – írja közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete .
Magyarország két hellyel visszacsúszva a 27. lett a 35-ös listán és a szomszédos államokhoz viszonyítva sem lehetünk büszkék az eredményre.
- Ausztria: 12.
- Szlovénia: 15.
- Horvátország: 16.
- Szlovákia: 24.
- Magyarország: 27.
- Románia: 32.
A tanulmány 6. fejezete a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, és összesen 7 mutatóban értékelték az országokat. A mutatók közül kettőben kerültünk a jó (zöld) kategóriába, egyben a közepesbe (sárga), négyben pedig a legrosszabb (piros) zónába sorolták pontszámunkat.
Némiképpen árnyalja ezt a képet az az adat, miszerint a megkérdezett magyar emberek kevesebb, mint 30 százaléka volt azzal tisztában, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát, igazolva azt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által is már többször felvetett tényt, hogy az egészségértés témájában lenne még tennivaló.
A sárga zónába eső mutató a „metforminfelhasználást” értékelte, amiben szintén jó eredményt (10. hely) értünk el. E mutató elsősorban a cukorbetegek felismerését és a kezelés indítását, azaz a magyar orvosok jó és felelősségteljes munkáját jelzi.
A legrosszabbul teljesítő mutatók között szerepelt a gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása. A WHO adatai alapján a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték 49 százalék, tehát a gyógyszerek árának már több mint a felét zsebből fizetjük.
Két konkrét gyógyszercsoportban is vizsgálták a modern, innovatív terápiák hozzáférhetőségét, ezek „az új rákgyógyszerek felhasználása” valamint „a modern arthritis gyógyszerek használata”. Ez utóbbiban egy, a beteg életminőségét és állapotát drámaian javító terápia (ún. TNF-α inhibitor gyógyszer) felhasználását vizsgálták, e tekintetben Magyarország a 19. helyen van, alacsony értékű felhasználással.
Igen rosszul szerepelt Magyarország „az új gyógyszerek hozzáférhetőségét jellemző, a támogatás első napjáig eltelt idő” kategóriára is. A részletes adatsorokban 2012-es a legfrissebb közölt adat, ami átlagosan 317 nap, azaz a törzskönyvezés időpontjától 2012-ben átlagosan 10,5 hónap telt el a befogadásig, és a tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez a mutató lényegesen romlott az elmúlt 2 évben!
Magyarországon jelenleg is több mint 50 innovatív készítmény, több mint 50 új indikációban nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel elérhető. Ezek között van, amelyik már több mint 1500 napja vár támogatásra. A gyógyszer-innováció pedig ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy hazánkban a hosszú várakozási idő miatt egyes területeken készítmények egész generációi maradhatnak ki a magyar beteg gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből.