Folyamatosan javul az európai egészségügyi ellátás színvonala, a szívinfarktus, a stroke és a rák túlélési mutatói egyre jobbak, bár az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, vagy az ülő életmód egyre több problémát okoz - állapítja meg a frissen publikált
(Europe Health Consumer Index - EHCI ), amelyet a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet tett közzé - írja a napi.hu .
Az összesített indexből látható, hogy a válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátásban Európa szerte. Az elemzés szerint a fejlődés ellenére még mindig túl sok országban ragaszkodnak az egészségügyi finanszírozás nem hatékony módjához, az egészségügyben jó eredményeket felmutató országok gyakorlatának követése helyett.
A 2016-os EHCI indexben a 2015-ös nyolc országgal szemben 11 ország (mindegyik nyugat-európai) ért el több mint 800 pontot a lehetséges 1000-ből. Az index 2005 óta tartó történetében először két ország is áttörte a 900-as határt, a listavezető Hollandia immár 927 pontot teljesített, (2015-ben 916 pontot ért el) Svájc pedig 904 pontot hozott össze, szemben a 2015-ös 894 ponttal.
Csehország az első kelet-közép-európai ország, amelyik felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai országokhoz, 2016-os 780 pontja mindössze 6 ponttal kevesebb, mint az őt megelőző Svédország összpontszáma. (Csehország 2015-ben 760 pontot kapott.) Szlovénia 740 ponttal a 16., a 729 pontot összegyűjtő Észtország a 17. helyen áll.
A volt szocialista országok közül Horvátország a 19. helyre csúszott vissza a 2015-ös 16-ról az akkor 707 helyett gyűjtött 703 ponttal, a 2014-ben rakétaként a 16. helyre kilőtt Macedónia 699 pontja pedig ezúttal a 20. helyre volt elég. Szlovákia 678 pontot ért el, ez 25-tel több mint 2015-ben és a 23. helyre volt elég. Szerbia a 24. 670 ponttal, 116 ponttal többet teljesítve mint 2015-ben. Litvánia a 27. 620 ponttal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A 600 alattiak klubjában Magyarország
Nyolc ország kapott 600 pontnál kevesebbet. A 2015-ben 567 pontos eredménnyel még két hellyel Magyarország mögött álló Lettország 2016-ban 589 pontot ért el, amellyel megelőzte hazánkat, miként az egy évvel korábban és 2016-ban is a sereghajtók közé tartozó Görögország is.
Magyarország 575 ponttal a 30. a 2016-os EHCI listán, azaz három hellyel került lejjebb a ranglistán hazánk a 2015-ös évhez képest. Ehhez a visszacsúszáshoz azonban elég volt mindössze 3 pontot veszíteni a 2015-öshöz képest az egyébként egyre jobb eredményeket elérő országok között. A magyarnál rosszabb egészségügyet már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia működtet.
A szervezet a költséghatékonyság szerint is készített egy rangsort, ebben az indexben kiugró eredménnyel első Macedónia, Magyarország pedig Románia és Bulgária előtt hátulról a 3-ik helyen áll.
Az index általános elemzésében kiemelik Magyarország és Lengyelország gyenge eredményeit, rámutatva, hogy mindezt a színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás hagyományai dacára sikerült felmutatni. Azt is megjegyzik, hogy ha egy ország vezetése nem figyel az egészségügyi ellátás színvonalára, akkor annak óhatatlanul romlik a minősége.
Az EHCI szerint az elmúlt években a magyar és a lengyel kormány az ország optimális működtetése helyett más dolgokra koncentrált. Magyarországon a menekültek távol tartása állt a középpontban - ami az évi 1200 menekültet figyelembe véve az EHCI szerint szánalmas.
Lengyelországban pedig a sajtószabadság megnyirbálása és az abortusz ellehetetlenítése volt a fő cél. Mint írják, mindkét ország lakossága és egészségügyi dolgozói ennél többet érdemelnének.
Ez is érdekelhet
Forrás: napi.hu
