Több magyar fordul gyógyszerészhez, hogy panasza kezelésére ajánljon valamit, mint az európai átlag - közölte a Nielsen piackutató cég a témában végzett legutóbbi nemzetközi felmérése eredményét az MTI-vel.
A közlemény szerint egészségügyi panasz esetén - 28 európai ország adataival összehasonlítva - a magyarok nagyobb része beszél gyógyszerészével a gyógyulás lehetőségeiről. Jó néhányan viszont orvossal nem is, csak patikussal beszélnek bajukról, mellettük pedig viszonylag magas azok aránya is, akik egyes panaszok esetén nem kérnek segítséget sem orvostól, sem patikustól.
A felmérés szerint legtöbben orrdugulás, köhögés, torokfájás és megfázás esetén fordulnak tanácsért gyógyszerészhez. Az európai átlaghoz képest a legszembetűnőbb különbség fejfájás, orrdugulás, székrekedés és prosztata megnagyobbodás esetén mutatkozik, ugyanis, míg a felmérésben résztvevő európai országokban ezen problémákról - az említett panaszok sorrendjében - a megkérdezettek átlag 9, 10, 8 és 4 százaléka beszél a gyógyszerésszel, Magyarországon ezek aránya magasabb: 16, 17, 14 és 15 százalék.
Ezen felül az európai átlaghoz képest szintén magasabb Magyarországon azok aránya, akik gyógyszerészüktől konkrét márkát vagy bizonyos termékcsoportot kérnek, így a magyar patikusok ajánlásai jelentős hatást gyakorolnak a vény nélkül kapható gyógyszerek és gyógyhatású készítmények patikai forgalmára - állapította meg az Egyesült Államokban alapított piackutató cég.
Mint írták: az panaszonként, betegségenként változik, hogy az emberek konkrét márkát kérnek vagy általában keresnek valamilyen recept nélküli gyógyszert, gyógyhatású készítményt a javulás érdekében. Legmagasabb arányban asztmánál (41 százalék), diabétesznél és fejfájásnál (34-34), szénanáthánál vagy allergiánál (31) kértek konkrét márkát a betegek.
A Nielsen által összesen 51 országban végzett - több mint 28 ezer internethasználó megkérdezésén alapuló - fogyasztói kutatásból viszont az is kiderült: a gyógyszer mellett a patikusok felvetették a gyógyulás egyéb módját is, például az étrend megváltoztatását, tornát vagy pihenést. Magyarországon viszont erről a válaszadók csupán kevesebb mint 20 százaléka számolt be, panasztípustól függően, eltérő mértékben.