A Z, azaz az 1995 és 2009 között született generáció tagjainak 93 százaléka vallotta be, hogy hazudott már egészségügyi szakembernek az ellátása során, főként, ha a szexuális életével kapcsolatos kérdésekről kellett színt vallania. Mint az a Healthline írja a bostoni székhelyű Berxi egészségbiztosító ezer fő megkérdezésével készült felmérésének eredményei alapján kiderült, a Y generációban (1980-1994) a magukat hazugnak vallók aránya 76, az X generációban (1965-1979) 75, a baby boomerek (1946-1964) körében 69 százalék volt. Arra is fény derült, hogy minden generáció más-más területeken szégyenlős inkább. Az Y generáció például sportolási szokásairól hajlamos többnyire őszintétlenül nyilatkozni, az X generáció az alkoholfogyasztásról, míg a boomerek elsősorban az étkezési habitusukról.
Miért hazudunk orvosunknak?
Melissa Murphey chicagói diplomás ápoló szerint a füllentések hátterében valójában néha az áll, hogy az emberek egyszerűen alulbecsülik fogyasztási szokásaikat. Szintén előfordulhat, hogy a káros szokásaik jelentette kockázatot becsülik alá, vagy esetleg nem elég magabiztosak ahhoz, hogy nyíltan feltárják gyengeségeiket. Mindazonáltal a felmérés adatai alapján a legtöbben azért hazudnak a rendelőkben, mert félnek attól, hogy a szakemberek majd elítélik őket. De sokan jelölték meg indokként azt is, hogy egyszerűen túlságosan zavarba kerülnek egy-egy ilyen szituációban, esetleg szégyenkeznek az igazság miatt. Vannak, akik korábbi rossz tapasztalataik miatt félnek attól, hogy majd negatívan ítélik meg őket, mások pedig maguk elől is igyekeznek eltitkolni a valóságot.
A felsorolt érvek nem lepték meg dr. Eric Aschert, a Lenox Hill kórház családorvosát. Mint azt a Healthline-nak kifejtette, a páciensek gyakran zavarba kerülnek az orvosi rendelőben, és csupán a vizit végén vagy a következő alkalommal tudnak igazán megnyílni, amikor már komfortosan érzik magukat az orvos-beteg kapcsolatban. Ezzel Murphy is egyetért: szerinte sok betegnek szüksége van arra, hogy először bizalmat alakítson ki az adott egészségügyi szakemberrel, mielőtt megosztaná vele a személyes titkait. A felmérés résztvevőinek egyébként 23 százaléka mondta azt, hogy mindig teljesen őszinte, ha az egészségéről van szó, de ennek a csoportnak is a 64 százaléka nem mindig érzi úgy, hogy kellőképpen odafigyelnének rá. „Ha azt érezzük, hogy nem foglalkoznak velünk eléggé, akkor az adott egészségügyi szolgáltató valószínűleg nem nekünk való. Mindig éreznünk kell, hogy törődnek velünk és nem siettetnek, amikor orvoshoz látogatunk” – húzta alá Ascher.
Nem kíváncsiskodásból kérdezősködnek az orvosok
A családorvos kifejtette, egyetlen páciens sem szereti, ha a kezelőorvosa atyáskodik felette, és olyan tanácsokkal traktálja, amelyekkel egyébként is tisztában van. A legtöbb beteg tisztában van például azzal, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, a túlevés, a mozgáshiány és a túl kevés zöldség fogyasztása közel sem szerencsés. Az orvosnak mégis rá kell ezekre kérdeznie. „Ezeket a kérdéseket nem azért teszem fel, hogy a betegek kevesebbnek érezzék magukat. Azért kérdezem, hogy lássam, tudok-e esetleg hasznos tanácsot adni, és ami még fontosabb, hogy van-e olyan ok, ami miatt további vizsgálatokat kell elrendelnem, vagy indokolt-e valamely gyógyszer szedése vagy éppen annak mellőzése” – emelte ki Ascher. „Sosem azért teszek fel személyes kérdéseket a betegeknek, mert kíváncsiskodni akarok, vagy tolakodó lennék. Rengeteg kérdést teszünk fel az első vizit alkalmával, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy az ellátást a leginkább személyre szabhassuk, biztosítva ezáltal az egészség megőrzését” – magyarázta.
Ez is érdekelhet
Murphy azt is hozzátette, az egészségügyi szakemberek megfelelő kiképzést kapnak ahhoz, hogy figyelembe tudják venni pácienseik mentális jóllétét, tisztelve érzelmi sérülékenységüket. A motivációjuk minden esetben az, hogy hozzásegítsék a kitűzött egészségügyi célok eléréséhez a betegeket. Egyszersmind ha valaki zavarba esne a rendelőben, úgy Ascher szerint érdemes tudatosítania magában, hogy ilyenkor nincs olyan, hogy túl sok információ. Minél pontosabban és részletesebben írjuk le a panaszainkat, annál biztosabb, hogy a megfelelő kezelést kapjuk majd azokra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
