A társadalom 1-4 százaléka legalább egyszer átél az élete során kisebb-nagyobb pánikrohamot. Leginkább a húszas-harmincas éveikben járó fiatal felnőttek érintettek. Ha viszont a rohamok ismétlődnek, különböző váratlan helyzetekben vissza-visszatérnek, akkor már pánikbetegségről – vagy más néven pánikzavarról – van szó.
Ezeket tapasztalhatjuk, ha pánikrohamunk van
Azt a legtöbben tudják, hogy a pánikroham erős halálfélelemmel jár együtt, ehhez pedig jellemzően mellkasi fájdalom és légszomj is társul. A lelki és mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt egyik posztja szerint azonban ezeken túl az alábbiak is jelentkezhetnek:
- izzadás,
- hidegrázás,
- kipirulás,
- remegés, reszketés,
- zsibbadás, bizsergés,
- szapora szívverés,
- gombócérzés a torokban,
- megőrüléstől való félelem,
- a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése,
- szédülés,
- ájulás.
A tünetek intenzitása fokozatosan növekszik, majd spontán enyhülhet. Egy-egy ilyen roham átlagosan 10 perc alatt cseng le.
Amikor már félünk kilépni a lakásunkból
A pánikzavarban talán az a legrosszabb, hogy sosem tudhatjuk, hol és milyen helyzetben tör ránk egy újabb roham. Ezt ismerve talán nem is olyan meglepő, hogy akár már az első roham után kialakulhat a további rosszullétektől való félelem. Ha pedig ez elhatalmasodik rajtunk, az viselkedésünkre is rányomja bélyegét.
Az elkerülő magatartás megmutatkozhat például abban, hogy elkezdjük kerülni a zsúfolt helyeket vagy a tömegközlekedési eszközöket, nehogy több tucatnyi szempár kereszttüzében érjen utol minket újra a pánik. Egyre nehezebben érezzük majd magunkat biztonságban az olyan helyeken is, ahol úgy gondoljuk, nehezen tudunk segítséget kérni. Ez pedig akár odáig is fajulhat, hogy rettegünk majd elhagyni otthonunkat.
Mit tehetünk?
Ahogy már korábban megírtuk, a pánikrohamot azért is fontos felismerni, mert rendszeressé válva jelentősen befolyásolhatja mindennapi életünket. Ha pedig kezelés nélkül hagyjuk, akkor folyamatosan súlyosbodhat, ezzel pedig komolyan ronthatja az életminőségünket.
A Mélylevegő Projekt szerint fontos, hogy érintettként minél előbb szakértői segítséghez jussunk. „A pszichoterápiás kezelés segítségével fejlődhetünk a nehéz helyzetekkel való megküzdésben, megszerezhetjük az életünk feletti kontrollérzetet. A pánikzavar kezeléséhez súlyosabb tünetek esetén pszichiáter bevonása és gyógyszeres terápia is szükséges, ami segíti a hatékony pszichoterápiás munkát” – írták.