Az antibiotikumrezisztencia az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben kiadott listája szerint egyike a világot fenyegető 10 legfőbb egészségügyi kockázatnak - mutatott rá a Qubit által publikált közös cikkében Bíró Anikó közgazdász, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és Elek Péter közgazdász, a kutatóközpont tudományos munkatársa. A két kutató egy friss tanulmánya a The BMJ orvosi folyóiratban jelent meg szeptemberben. Az ebben közölt adatokból kitűnik, hogy a háziorvosi praxisok betöltetlenné válása csökkenti ugyan az antibiotikumfogyasztást, viszont eközben romlik a felírt antibiotikumok minőségi összetétele.
Az antibiotikumok mennyisége és minősége is fontos
Az antibiotikumok ugyan számos betegség esetén életmentőek, túlzott mértékű alkalmazásuk azonban segíti az e szereknek ellenálló, úgynevezett antibiotikumrezisztens baktériumok terjedését. A probléma ellensúlyozása érdekében rendkívül fontos visszaszorítani az antibiotikumok túlfogyasztását , azaz elkerülni azokat az eseteket, amikor feleslegesen használnak ilyen készítményeket. A hazai háziorvosi ellátás e tekintetben nem is áll rosszul, az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség 30 tagállama közül ugyanis Magyarországon a 9. legalacsonyabb az egy főre jutó antibiotikumfogyasztás. Csakhogy van még egy fontos szempont.
Függően attól, hogy az orvos által felírt antibiotikum csupán a baktériumok egy szűkebb vagy tágabb körére hat-e, megkülönböztetünk szűk és széles spektrumú antibiotikumokat. Utóbbiak a túlfogyasztáshoz hasonlóan szintén nagyobb valószínűséggel segítik elő az antibiotikumrezisztencia kialakulását, márpedig itthon a széles spektrumú antibiotikumok felírási aránya túl magas. Hiába használunk tehát viszonylag a valós igényekhez igazodó mennyiségű antibiotikumot, azok minősége gyakran nem megfelelő.
Háziorvos nélkül
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A két magyar kutató tanulmányából kiderült, hogy azokon a településeken, ahol az egyetlen háziorvosi praxis betöltetlenné válik, az egy főre jutó antibiotikumfogyasztás 3,2 százalékkal csökken. Különösen erőteljesen jelentkezik ez a hatás azokban a járásokban, ahol nincs helyben elérhető szakorvosi ellátás, azaz a betegek nehezebben tudják a háziorvos hiányát a járóbeteg-szakellátás igénybevételével kompenzálni. Kizárólag az antibiotikumrezisztencia szempontjából vizsgálva ez a tendencia még akár előnyös is lehetne, csakhogy ezzel egyidejűleg a szűk spektrumú antibiotikumok fogyasztása 7,5 százalékkal, míg a széles spektrumú antibiotikumok fogyasztása csupán 1,4 százalékkal csökken.
Ez is érdekelhet
Jól látható tehát, hogy az egyre fokozódó háziorvoshiány az antibiotikumrezisztencia tekintetében is hátrányos jelenség. Magyarországon egyébként 2008 és 2017 között több mint a duplájára nőtt a betöltetlen praxisok száma - az összes praxis 2,3 százalékáról 5,5 százalékra.
