A kánikula heteiben számos veszély leselkedhet az emberekre. A nagy hőség bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket, dekoncentrációt, de főként az idősek, a gyermekek és a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők lehetnek veszélyben. Sokan elkövetik a hibát, hogy a javasoltnál több időt töltenek a szabadban, és nem fogyasztanak kellő folyadékot. Esetükben megnő a hőpangás kialakulásának veszélye. Mit kell tudni erről a kórképről, hogyan kerülhetjük el, és hogyan kezeljük?
A hőpangás tünetei
Szervezetünk izzadással és a pólusokból előtörő párolgással egyensúlyozza ki a rá nehezedő hőterhet. Hőpangásról akkor beszélhetünk, ha ezt a hőleadási folyamatot valami akadályozza vagy meggátolja. Főként azokat az embereket érinti, akik nem megfelelő öltözéket viselnek a melegben: a zárt, hosszú ruházat alatt ugyanis magasra szökhet a hőmérséklet. Tovább fokozza ezt, ha intenzív munkát végez az ember, ez ugyanis fokozza a test hőleadását. Szélcsendes időben, magas páratartalom esetén még jobban nő a hőpangás kialakulásának veszélye. Idős, gyenge immunrendszerű, illetve túlsúlyos embereket nagyobb arányban érinthet.
A hőpangás első tünete a fokozott izzadás, majd a bőr kipirul, a száj kiszárad, a nyelés pedig nehezebbé válik. Néhány perc után szédülés , hányinger is jelentkezhet, a mozgás pedig bizonytalanná válik. Bizonyos esetben izomgörcsök is kísérhetik a tüneteket. Fontos, hogy a hőpangással küzdő személyt minél előbb árnyékba juttassuk, és a hőleadást akadályozó tényezőket lehetőség szerint elhárítsuk - a zakót vegyük le, az inget gomboljuk ki. Fontos emellett a kiizzadt folyadék pótlása is: hidratáláshoz az ivóvíz a legideálisabb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
