Az egészségügyben dolgozóknak egyedül kiállni a változás mellett már kevés, össztársadalmi megmozdulás szükséges annak érdekében, hogy a szükséges változtatások felé lépések történjenek - hívja fel a figyelmet az Ápolónő blog . "Praktikusan arra hagyatkozik mindenki: ez egy hivatás, és hivatástudatból kell a munkát jól végezni. De amíg folyamatosan romló, lehetetlen körülmények között kell dolgozni, nehéz emberközpontú ápolást, gyógyítást, gondozást nyújtani. Kevés dolgozóra bíznak sok-sok életet, akik így nem tudják azt nyújtani, amire hivatástudatuk kötelezi őket, még akkor sem, ha szeretnék" - írja a blogot vezető ápolónő.
Magánéletüket is feladják
Hozzáteszi: más vélemények szerint keményen kell dolgozni több egyéb munkakörben is, így nincs értelme a fanyalgásnak. A számtalan tragédiával, elmúlással való napi szintű kapcsolat azonban különösen nagy lelki terhet ró az ápolókra, amin nem segítenek az egészségügyet érő, embertelen körülmények.
"Hivatásunk nem vonzó a fiatal, pályakezdő fiúk és lányok számára. Ha el is indulnak, nagy a lemorzsolódás. A tanulmányok során ugyanis szembesülnek vele, hogy nem csak abból áll az ápolók munkája, hogy bájosan mosolyog és cseveg. Előfordul, hogy nem bírják gyomorral sem, undorítónak találják kimosni embertársukat a saját testük váladékából. Jó esetben 30 lelkes nővértanoncból 15 indul el a pályán, és az már nyitott kérdés marad, hogy mennyien maradnak közülük itthon. Alacsony emellett a férfiak száma is, jelenlétük leginkább átmenetinek mondható" - olvasható a blogon. A nővér szerint fontos ilyen szakmáknál az erkölcsi megbecsülés is, amit sokszor igazságtalanul nem ítélnek meg nekik, holott a legtöbb problémájuk a túlterheltségből és a létszámhiányból fakad.
"Lehetetlen a szakma szabályai szerint ennyi beteget ennyi embernek maximálisan ellátni" - emelte ki, hozzátéve: az ápolók a túlterheltség miatt gyakran magánéletüket is kénytelenek feladni, a szakmában magas a gyermeküket egyedül nevelők száma. A betegek pedig sok esetben a kórházak elavultságát és a tárgyi hiányosságokat is a nővéreken kérik számon, akiknek szégyenkezniük kell, hogy ilyen környezetben tudják csak elvégezni a feladatukat.