A rendelkezésre álló jövedelmünket, bevételünket magunk osztjuk be fogyasztásra, illetve megtakarításra. Látszólag egyszerű a szabály: ami a szükséges kiadásokon felül megmarad, azt tudjuk megtakarítani. A szükséglet azonban nagyon relatív fogalom, ráadásul magától a jövedelem nagyságától is függ. A kérdés azonban mégis az, hogy mennyire tudunk (vagyunk hajlandóak) áldozni jövőnkre, mekkora bennünk az öngondoskodási igény.
Öngondoskodás vs. előtakarékosság
Válasszuk ketté az öngondoskodás és az előtakarékosság fogalmát: ez utóbbi nem más, mint egy jól meghatározott cél érdekében történő megtakarítás. Az öngondoskodás azonban más: ilyenkor nem azért tesz valaki félre, hogy később megvegyen valamit, vagy megvalósítsa egy álmát, hanem hogy idősebb korában (nyugdíjasként), illetve életének kritikus időszakaiban (pl. munkanélküliség esetén) tudja finanszírozni saját és családja megélhetését.
Miért kell önmagunkról gondoskodni?
A problémát - amit valószínűleg jól ismerünk már a gazdasági szakemberek és a demográfusok borúlátó jövőképéből - legegyszerűbben úgy írhatnánk le, hogy egyre kevesebb aktív korú munkavállalónak kell eltartani egyre több nyugdíjas honfitársát, akik várhatóan egyre tovább élnek; a jelenség Európa-szintű probléma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hazánk népessége 2010-ben átlépte a lélektani határt (10 millió fő alá csökkent), ami nem pusztán azt jelenti, hogy kevesebben vagyunk, hanem azt is, hogy egyre kevesebb fiatalra jut egyre több nyugdíjas. Míg régen egy tipikus családban 2 szülő, 3 gyermek és 6 unoka élt, addig ma megfordult ez az arány és 2 szülő, 1 gyermek és 1 unoka alkotja jellemzően a családokat. Ez azt jelenti, hogy 1 unoka termeli majd meg a 3 idősebb generációhoz tartozó családtag nyugdíját. A helyzetet "súlyosbítja", hogy a fiatalok egyre tovább tanulnak, így egyre később válnak járulékfizetővé, míg a 60 év felett várható élettartam fokozatosan növekszik. Nem nehéz tehát belátni, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható, ami a hosszú távú pénzügyi tervezés egyre növekvő fontosságára hívja fel a figyelmet.
Mit, mikor, mennyit?
A nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtéséhez azzal is hozzájárulhatunk, ha egyéni döntésünk alapján rendszeres jelleggel - az állami nyugdíjrendszerbe történő kötelező befizetéseken túlmenően - további hosszabb távú nyugdíjcélú megtakarításokat is képzünk. Erre jó lehetőséget kínálnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy a nyugdíjcélú biztosításokban elhelyezett megtakarítások.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
Ez is érdekelhet
További információk a témában:
