Rengeteg levél érkezett a Telex háromrészes cikksorozatára reagálva, amely azt járta körbe: sok esetben miért embertelen az orvos, a beteg és a hozzátartozó közti bánásmód. „A magyar egészségügyet orvosként, de sokszor tudatosan felülről szemlélve azt látom, hogy a betegek és az orvosok sokszor elvesztik egymást” – írta a portálnak egy kórházi szakorvos, aki kiégéskutatóként is vizsgálja az egészségügyet. Mint arról beszámolt: „az orvosok elfáradtak abban, hogy a betegek türelmetlenek, nem felkészültek az alapvető személyes információikból, nem osztják meg aggályukat, de később kiderül, hogy nem követik az orvosi javaslatokat. Ezzel szemben a betegek elégedetlenek, hogy az orvosok egyre kevesebbet beszélnek, feszültek, nem adnak információkat.”
Már minden második orvos érintett
A WHO és a világ számos orvosszervezete aggódva figyeli a növekvő kiégést, ami nemzetközi szinten legalább minden második orvost érint. Ez az arány Magyarországon ennél is magasabb – jegyzi meg a kiégéskutató szakorvos. Ez azért nagy gond, mert „kiégés esetén az orvos empátiája csökken, deperszonalizáció jön létre: a betegre nem képes személyként tekinteni, csak mint az elvégzendő munka tárgyára. A tartós stressz hosszú távú következménye az agresszió, ez is sok esetben megjelenik.” Az orvosok esetében a kiégés oka lehet egyebek mellett a munkaerő-, idő- és kapacitáshiány, illetve az emiatt kialakult leterheltség, a rossz munkakörülmények és az eszközhiány, valamint a lakosság általános rossz egészségügyi állapota és tájékozatlansága.
Több sürgősségin dolgozó orvos is írt a portálnak, egyikük azt mondja: néha van olyan érzése, hogy maga a jó kommunikáció talán még fontosabb a szakmájában, mint az, hogy pontosan meg tudja mondani a betegnek, mi a baja. A sürgősségin szerinte hangsúlyozottan fontos lenne a jó kommunikáció, hiszen „az esetek többségében senki nem úgy kel fel reggel, hogy majd este 6-kor beviszi a mentő a sürgősségire”.
Nem javított a helyzeten a bérreform sem, amely az orvosoknak ugyan meghozta a régóta esedékes nagyobb anyagi elismerést, „de egyben óriási bérfeszültséget generált az ápolószemélyzettel szemben, akiknél mindennel együtt elenyésző volt a béremelés”. A következmény: korábban nem látott ellenséges hangulat az orvosok és az ápolók között az osztályon. „Sajnos nem vicc, hogy minden Aldiban és Lidlben dolgoznak ápolók” – mondta a Telex forrása.