Magyarországon évente több mint hatezer új beteget diagnosztizálnak vastagbélrákkal, ráadásul, mivel a kórkép rendszerint igen tünetszegény, többségüknél már eleve előrehaladott stádiumban fedezik fel a problémát, ami a sikeres kezelés, illetve a gyógyulás esélyét is jelentősen csökkenti. Fontos azonban leszögezni, hogy első körben már egy egyszerű székletvizsgálattal is viszonylag hatékonyan lehet szűrni a daganat meglétét vagy kialakulásának kockázatát, azaz adott a lehetőség a súlyos állapot megelőzésére. "Laborvizsgálattal a ránézésre normálisnak tűnő székletmintából is kimutatható a hemoglobin, azaz a vér festékanyagának esetleges jelenléte. Ez azért fontos, mert a vastagbélpolipok és -daganatok jelentős része időszakosan vérzik, azaz a székletvér-pozitivitás komoly bajra hívhatja fel a figyelmet, egyben további célzott vizsgálatok elvégzését teszi indokolttá" - hangsúlyozta dr. Madácsy László belgyógyász-gasztroenterológus, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum ügyvezető-orvosigazgatója.
Kifejtette, önmagában egyetlen székletvérteszt eredményének tükrében nem lehet megalapozott következtetéseket levonni, mivel a vizsgálat szenzitivitása közel sem tökéletes: még igazoltan vastagbélrákos betegeknél is csupán mintegy 70-80 százalékra, vastagbélpolipok megléte esetén pedig 50-60 százalékra tehető a teszt pozitivitása aránya. Emellett a hemoglobin megléte a székletben sem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal a legrosszabbra kell gondolnia a páciensnek. Ilyenkor gyakran előfordul ugyanis, hogy a vastagbéltükrözés negatív eredménnyel zárul, mert a vér valójában nem a vastagbélből, hanem az emésztőrendszer más területeiről, például a nyelőcsőből vagy a gyomorból származott. "Mindemellett egy költséghatékony tesztről van szó, amelyet érdemes lenne átfogó szűrőprogram keretében alkalmazni Magyarországon. Szakmai szempontokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy 50 éves kor felett mindenkinél évente egyszer érdemes elvégezni a vizsgálatot, mivel így előbb-utóbb nagy valószínűséggel kiderül, kiket javasolt további vizsgálatok alá vonni" - mutatott rá a szakember. Hozzátette, a székletvér mellett kiegészítő vizsgálatként szóba jöhet egy tumormarker, az M2-PK izoenzim szintjének kimutatása is székletmintából. Bár ez a vegyület az egészséges bélfalban is termelődik, a daganatos sejtek ugyanakkor nagyobb mennyiségben állítják elő, azaz emelkedett mennyisége kóros folyamatok gyanúját veti fel. Mindemellett az M2-PK nem daganatspecifikus, ezért ez a teszt sem helyettesítheti a kolonoszkópiát.
Fertőzések nyomában
Fontos kizárni a bakteriális fertőzés fennállásának lehetőségét, amennyiben valakinél gasztroenteritiszre, azaz gyomor-bélhurutra jellemző tünetek jelentkeznek, így hasmenés, hányás és láz. E célra szolgál a legalapvetőbb székletvizsgálatok közé tartozó rutin székletbakteriológiai vizsgálat, amelyet általában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végez el a családorvos vagy szakorvos által beutalt betegek mintáin. Ennek során baktériumtenyésztéssel kimutathatók egyebek mellett a vérhasért felelős Shigella baktériumok, a szalmonellózis , az enterovirulens Escherichia coli baktériumtörzsek, valamint a Campylobacter baktériumok egyaránt. Érdemes hozzátenni, hogy a fellépő szimptómák alapján nem feltétlenül lehet beazonosítani például egy szalmonellafertőzést, ugyanakkor a fertőzöttek gyakran hordozóvá is válnak, ami komoly problémákat okozhat egy olyan személy kapcsán, aki az egészségügyben vagy egy konyhán dolgozik, ezáltal pedig könnyen továbbadhatja a kórokozókat másoknak. Már csak ezért is elengedhetetlen tehát a pontos kiváltó okok feltárása.
A leggyakoribb ilyen jellegű, lázzal, hányással és hasmenéssel járó kórállapotok mindemellett nem bakteriális, hanem vírusos eredetű fertőzés eredményeként alakulnak ki. Bár az alap széklettenyésztéses vizsgálattal ezek nem vizsgálhatók, speciális kiegészítő vizsgálatként víruskimutatást is lehet kérni székletmintából. Állhat a háttérben calicivírus, rotavírus vagy adenovírus is. Jellemző, hogy gyorsan terjednek közösségekben, illetve járványok főként bölcsődei és óvodai csoportokban ütik fel a fejüket.
Szintén kimutatható a székletből a Clostridium difficile okozta megbetegedés, amely rendszerint vagy kórházi kezelés során, vagy erős antibiotikumos kezelés nyomán alakul ki. A kórokozó egy anaerob, tehát oxigén jelenléte nélkül is szaporodó baktérium, amely bár természetesen is előfordul az emberi bélflórában, az utóbbi évtizedek alatt azonban elszaporodtak nemkívánatos, patogénebb törzsei is. Ezek egy, a fekélyes vastagbélgyulladásra sok tekintetben hasonlító állapotot idézhetnek elő, úgynevezett álhártyás colitist, tünetként pedig naponta 10-15 alkalommal fellépő, akár vért is tartalmazó hasmenés jelezheti a bajt. "Sajnos az ilyen típusú kórházi fertőzések a beteget életét is követelhetik. Emellett gyakran találkozunk ezzel a baktériummal olyan pácienseknél, akik durva, széles spektrumú antibiotikummal végzett kezelésen estek át - például egy fogászati beavatkozást követően. Az antibiotikum ugyanis kipusztítja a bélflóra jelentős részét, a Clostridiumra viszont nem hat, amely így könnyen elszaporodik a bélrendszerben. Ha pedig toxint termelő altörzsek is megjelennek közötte, akkor kialakulhat az álhártyás colitis" - foglalta össze dr. Madácsy László. Hozzátette, székletmintából egy egyszerű gyorsteszttel kimutathatók a kórokozó toxinjai és antigénje, ugyanakkor ez a vizsgálat sem része az alap széklettenyésztésnek, tehát külön kérésre végzik csupán el.
A székletből végzett antigénvizsgálatokra jellemző egyébként, hogy minimális mennyiségű kórokozó jelenlétét is képesek jelezni. Ezt az eljárást alkalmazzák például a giardiázisért felelős, az emberi szervezetbe általában szennyezett vízzel bekerülő egysejtű, a Giardia lamblia, valamint az emésztőrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát is növelő Helicobacter pylori baktérium kimutatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Érdemes megemlíteni, hogy a székletből kért mikrobiológiai vizsgálatokat előre pontosan meg kell határozni, nem elegendő tehát, ha az orvos széklettenyésztési javaslatot ad. A laboratórium felé meg kell nevezni, melyik kórokozó irányában kellene lépni. Emellett a betegek sokszor - tévesen - azt az információt kaphatják, hogy három egymást követő napon levett székletmintát kell a laboratóriumban leadniuk. Ez semmiképpen sem követendő gyakorlat, ugyanis például egy féregfertőzés esetén a szakaszos ürülés miatt valóban szükség lehet több mintára, hogy kimutathassák a kórokozót, de a második mintát csak az első negativitása után kell levenni. Azért is fontos ezt a tévhitet eloszlatni, mert a mikrobiológiai vizsgálatok szánt mintát mihamarabb el kell juttatni a laboratóriumba, nem állhat napokig tárolva
IBD vagy IBS?
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a leggyakoribb gasztroenterológiai bélbetegség, amely bár rendkívül kellemetlen emésztőrendszeri panaszokat okoz, ezáltal az életminőséget is jelentősen rontja, mégsem mutatható ki mögötte szervi rendellenesség. Ezt az állapotot a diagnózis felállítása során mindenképpen el kell különíteni az egészen eltérő kezelést igénylő gyulladásos bélbetegségektől (IBD), azaz a fekélyes vastagbélgyulladástól (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegségtől . Ilyen esetekben tehát érdemes székletvizsgálattal meghatározni egy biokémiai marker, a calprotectin szintjét. Ez nem más, mint a székletben lévő, a bélfalból lesodródó fehérvérsejtek citoplazmájának mintegy háromötödét alkotó fehérje - azaz minél több a gyulladásos sejt, annál több a calprotectin is. Kifejezetten emelkedett értéket lehet mérni például IBD esetén, valamint Clostridium difficile vagy bármilyen más akut bakteriális eredetű hasmenés esetén, IBS-nél viszont normál szinten marad.
A hasnyálmirigy csökkent működése
Leggyakrabban az inzulintermelés és a cukorbetegség kapcsán kerül szóba a hasnyálmirigy működése, ez a különleges, egyszerre belső és külső elválasztású mirigy azonban jóval összetettebb feladatot lát el az emberi szervezetben. A hormontermelés mellett emésztőenzimeket is előállít, ez utóbbi funkciójának csökkenése pedig kimutatható székletvizsgálattal. Egyfelől problémára utal, ha a székletemésztettség elemzése során nagy mennyiségű emésztetlen rostot fedeznek fel a mintában, másfelől az elasztáz enzim szintje közvetlenül megállapítható a székletből, így ennek csökkent értéke ugyancsak azt jelzi, hogy a hasnyálmirigy működése nem tökéletes.
Ez is érdekelhet
Mit mutat meg a bélflóra összetétele?
"A vastagbélben óriási mennyiségű, köbmilliliterenként egymilliárd baktérium él, a bélflóra összetétele pedig olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk. Érthető tehát, hogy ez egy rendkívül érdekes és népszerű kutatási terület, amelynek az elmúlt 15 évben külön szakirodalma alakult ki" - fogalmazott a szakember. Kifejtette, tömegspektrométeres vizsgálattal és DNS-szekvenálással egyaránt meghatározható székletmintából egy ember bélflóra-összetétele, habár előbbi módszer kevésbé precíz, utóbbi pedig túl bonyolult ahhoz, hogy a mindennapi gyakorlatban is használni lehessen. "Nem alkalmazzuk rutinszerűen a bélflóra-analízist, arra azonban a tömegspektrométeres vizsgálat is alkalmas, hogy kiderítsük, nem tolódott-e el valamilyen irányba a bélflóra az egyensúlyi állapotból. A számunkra megfelelő baktériumflóra ugyanis csecsemőkorban, az anyatejes táplálás időszakában alakul ki. Ezt szokja meg a szervezetünk, illetve ez hiányzik például egy tartós antibiotikum-kúra után. Érdemes tehát meghatározni a bélflóra összetételét, ha a panaszok alapján arra gyanakszunk, hogy az megváltozott. Gyakran egyébként prosztatagyulladás, fogászati beavatkozások vagy borreliózis antibiotikumos kezelése kapcsán jelentkezik a probléma" - mondta el dr. Madácsy László.
