Olyan bakteriális fertőzésnél van szükség antibiotikumra, amely nem valószínű, hogy elmúlna a gyógyszer használata nélkül. Ilyen betegség például a Chlamydia-fertőzés. De alkalmazzák például tüdőgyulladás kezelésnél is – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete által közösen készített kisokosban.
Mikor NINCS szükség antibiotikumra?
Vírusfertőzéseknél, például influenzánál vagy COVID-19 esetében semmiképpen se szedjünk antibiotikumot, hiszen ezek ellen nem is hat ez a típusú gyógyszer. A kevésbé súlyos, enyhe bakteriális fertőzéseknél szintén felesleges az antibiotikumkúra, hiszen azok a betegségek maguktól is elmúlnának.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek antibiotikum szedésekor?
A leggyakrabban hasmenéssel, puffadással és emésztési zavarokkal jár együtt az antibiotikumszedés, hiszen ezek a gyógyszerek a bélbaktériumainkat is elpusztítják. Ritkán, de előfordulhat allergiás reakció is, például a penicillinnel szemben.
Milyen típusú antibiotikumok vannak?
- Bakterosztatikus – ez a baktériumok szaporodását gátolja;
- Baktericid – ez el is pusztítja a baktériumokat;
- Szűk spektrumú – csak egy vagy néhány hasonló baktériumra hat;
- Széles spektrumú – nagyon sokféle baktérium ellen hatékony.
Mint látható, a széles spektrumú antibiotikumok a leghatékonyabbak. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nem használhatunk mindig ilyen gyógyszereket, azzal ugyanis segíthetjük az antibiotikumrezisztencia kialakulását.
A leggyakrabban egyébként szájon át, tabletta formájában alkalmazzák az antibiotikumot, de helyileg bőrfertőzésre kenőcs, szemfertőzésre pedig szemcsepp formájában is elérhető. Súlyos fertőzés esetén intravénás kezelés is indokolt lehet.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
