Négy beteget műtöttek meg az Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Társaság XIII. kerületi rendelőintézetében szeptember 11-én. Az egyik hölgybeteg - akit aranyérrel operáltak - fél tizenkettőkor érkezett, negyed háromkor már lábadozott, este fél hatkor újra otthon volt.
A nőgyógyászati műtéten átesett Krisztina pár órát töltött benn, Katalin pedig, akinek végbéltáji műtéte volt, azt mondta kisfiának, mire az óvodából hazaér, ő is otthon lesz. A 31 éves Péter gumiszerelő, őt lágyéksérvvel operálták, egy ismerőse ajánlotta neki az egynapos sebészetet. Jókedvű volt a műtét után, örömmel újságolta, nemrég még altatták, most viszont nemsokára hazaindul. - Otthon jobban gyógyul az ember - mondta a fiatalember, s ezzel a többi beteg is messzemenően egyetértett.
- Ha valakit az egynapos sebészet keretében műtünk, nem kell befeküdnie a kórházba - magyarázta dr. Iring András vezető főorvos. - Nemcsak sebészeti beavatkozásokra szól a jogosítványunk, nőgyógyászati, ortopédiai, urológiai, szemészeti és orr-fül-gégészeti műtéteket is végzünk. Akut esetekkel nem foglalkozhatunk.
A nálunk szokatlan, de - a kórházreformnak is köszönhetően - a társadalombiztosítás által támogatott egynapos sebészet a fölösleges "fektetésnek" és a duplikált vizsgálatoknak üzent hadat. Nem mellékes, hogy az egészségügyi ráfordítások csökkenésével jár. Magyarországon az összes műtéti beavatkozás mintegy öt százalékát végezték eddig egynapos sebészeteken, ugyanez Nyugat-Európában 40-50 százalék, az USA-ban pedig megközelíti a 90 százalékot - amit viszont a hazai orvosok már túlzásnak tartanak.
- Modern műtőben, minden igényt kielégítő diagnosztikai műszerekkel dolgozunk - mondja Iring doktor -, de nem áll rendelkezésünkre kórházi osztály. Szabály, hogy a műtét után 48 órán át biztosítsuk a betegnek, hogy elérjen bennünket mobiltelefonon. A szisztéma lényege, hogy szövődmények esetén rendelkeznünk kell kórházi háttérrel, amelyet esetünkben az Állami Egészségügyi Központ biztosít. Az utógondozást a rendelőintézetben, alkalmazottként végezzük el.
Szigorú előírások vonatkoznak az egynapos sebészetet igénybe vevők kiválasztására is. A betegek szempontjából azért jó az "egynapos", mert az orvossal közösen tervezhetik meg a műtét időpontját. De csak az a beteg választhatja ezt a megoldást, akit a diagnosztizáló, operáló szakorvos beutal, és az aneszteziológus is alkalmasnak tart a beavatkozásra, a lakásában van telefon, fürdőszoba, többszintes ház esetén pedig lift. Az is megkötés, hogy a beteg lakóhelyét (tartózkodási helyét) személyautóval harminc perc alatt meg lehessen közelíteni. Ha meszszebbről érkezik, gondoskodnia kell közelebbi szállásról. Olyan hozzátartozóra is szükség van, aki a műtét után hazaszállítja, s vállalja, hogy 48 órán át ápolja, s ha kell, visszaviszi az intézetbe. A beteg a műtét után csak és kizárólag hozzátartozója kíséretében, és személygépkocsival távozhat. Előírás, hogy altatás után leghamarabb négy órával, a sebészorvos és az aneszteziológus közös döntése után engedhető el. Ennek feltétele, hogy tudjon biztonsággal járni, stabil legyen a vegetatívuma (vérnyomás, légzés), ne legyenek fájdalmai, tudjon enni-inni.
Arról, hogy a beteg megfelel-e a szükséges kritériumoknak, az esetmenedzser dönt. Ez az új egészségügyi szereplő egyeztet az orvossal és a beteggel a műtét időpontjáról is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az angyalföldi intézetben augusztusban 37, szeptember első dekádjában 60 műtétet végeztek Iring doktor egynapos sebészetén. Az intézet vezetése egyelőre "kóstolgatja" az új projektet. A betegek jól fogadták a "pikk-pakk módszert", a programban részt vevő orvosgárda is formálódik. Az Országos Egészségügyi Pénztár által finanszírozott műtéteket követően az orvosok a beavatkozás díjának húsz százalékát kapják. A műtétet végző operatőrök nagy része rendelőintézeti alkalmazott, ez alól csak az aneszteziológus kivétel. Azt is megoldották, hogy az orvosok úgymond csak "szabadidejükben" operálhatnak. A napi hatórás rendelés mellett két-két órát fordíthatnak a beavatkozásokra.
- Egy felmérés szerint a hazai betegek harminc százaléka nem igényelt volna kórházi ellátást - állítja dr. Hertzka Péter intézményvezető. - Húsz százalékukat a járóbeteg-ellátásban gyógyítani lehetett volna, tíz százalék pedig szociális rászorultként került a kórházi ellátás rendszerébe. Ez valóban nem tartható. A cél, hogy az egynapos beavatkozással gyógyítható betegek ne terheljék a kórházi struktúrát. A beteget ezzel együtt semmilyen minőségi hátrány nem érheti.
- Nem az egynapos sebészetből fogunk megélni, az 1,6 milliárd forintos éves költségvetésünkből alig több mint hetvenmilliós tételről van szó. Jó, ha a nyereség eléri a hat-hét százalékot. De a betegeink érdekében érdemes volt pályázni - mondja az intézményvezető.
Apropó pályázat. Ennek részleteibe, és a kissé kacifántos finanszírozás rejtelmeibe dr. Villányi Ferenc orvosigazgató és Ottinger Vilmos gazdasági igazgató vezetett be. Az országban 108 gyógyintézmény - zömében kórház - aspirált az egynapos sebészetre. Végül 46 pályázatot fogadott el az OEP. A XIII. kerületi rendelőintézet évi 1500 műtétre kapott engedélyt. Itt azonban meg kell ismerkedni a Homogén Betegség Csoport (leánykori nevén: HBCS) szakkifejezéssel. Az OEP minden betegségcsoportot súlyszámmal lát el, egy súlyszám jelenleg 146 ezer forintnak felel meg. Az említett gumiszerelő lágyéksérv-műtétjének súlyszáma például 0,6, ami azt jelenti, hogy az állam ezt az operációtípust 87600 forinttal támogatja. Ennyiből kell "kihozni" a műtétet, ebből fizetik ki a húszszázalékos orvosi díjat is. A szemlencse-beültetés súlyszáma jóval magasabb: 0,89 százalék. Ezért a tb 129 940 forintot fizet. Mi van akkor, teszem föl a bornírt kérdést, ha az intézmények a jobban jövedelmező, magasabb súlyszámú betegségek gyógyítására koncentrálnak? Az orvos- és a gazdasági igazgató mosolyog: ez egyrészt etikátlan lenne, másrészt nem lehetséges a TVK - a teljesítményvolumen-korlát - miatt. - Az OEP az 1500 engedélyezett műtét mellett - mondja Ottinger Vilmos -, 504 súlyszámban maximálta a kapacitásunkat. Ami azt jelenti, hogy 504-szer 146 ezer, azaz 73 millió 584 ezer forintot hajlandó megfizetni a fáradozásainkért. Nem válogathatunk. Ha viszont nem jön össze minimum ezer műtét, a nagyjából félmilliós beteglátogatottság mellett később nehezebben köthetünk finanszírozási szerződést az egynapos sebészetre.
Kerületi források
Ez is érdekelhet
A XIII. kerületi önkormányzat egészségügyi fejlesztései az elmúlt négy évben megközelítették a másfél milliárd forintot - felelte kérdéseinkre dr. Tóth József polgármester. A Tátra és a Karikás Frigyes utcában rendelőket újítottak fel, az idén pedig új gyermekorvosi rendelőt építenek a Béke utcában. A kerület egyébként a fővárostól több mint 15 éve vállalta át a teljes járóbeteg-szakellátást, ennek feladatait 2006. január óta egészségügyi közhasznú társaság látja el. A kerület saját forrásból 2004 és 2006 között több mint egymilliárd forintos költséggel fejezte be a Szegedi úti rendelő rekonstrukcióját. Jelenleg valószínűleg ez Budapest egyik legmodernebb, legízlésesebb egészségügyi intézménye.
