A svájci gyökerű cég mindig is a gyógyszerfejlesztés- és gyártás élvonalába tartozott, erre utal az elnevezése is: a latin "novae artes" kifejezés magyarul "új készségeket" jelent. A kutatás-fejlesztés területét mindig is a fő szempontok közé soroló vállalat célja az, hogy új és innovatív gyógyszerekkel lássa el a rászorulókat. Valóban, szinte nem találni olyan panaszt, problémát, betegséget, amelyre ne kínálnának valamilyen készítményt. Nemrégiben, a külföldi gyógyszercégek hazai képviseleteinek körében némileg szokatlan módon, hazai szakember vette át a cég magyar leányvállalatának vezetését. Ennek kapcsán is kérdeztük Szolyák Tamást, akitől sok érdekességet tudtunk meg a Novartisról.
Bemutatná a Novartist olvasóinknak?
A Novartis két korábbi, egyenként is elismert svájci székhelyű gyógyszercég, a Ciba-Geigy és Sandoz egyesüléséből jött létre. A két cég leányvállalatai 1991 óta működtek együtt, 1996-ban határozták el egyesülésüket. A fúzió jóváhagyása után, 1997. március 1-én indult az új cég, amely a Novartis nevet kapta. Kezdetben a leányvállalatok nemcsak gyógyszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglakoztak, hanem sok minden egyébbel is, például vetőmag-gyártással, vagy növényvédő vegyszerek előállításával is. A vállalat átalakulásai során ezek kikerültek a portfólióból, és csak a gyógyszergyártásra specializálódott a cég.
Mióta működik a Novartis magyar leányvállalata, és milyen divíziói vannak?
A Novartis elődei 1991 óta vannak jelen a hazai piacon, természetesen az egyesülést követően a hazai képviselet is átalakult. Ma hat nagyobb területtel foglalkozunk, ezek a következők:
A Novartis Pharma részleghez tartoznak mindazok a készítmények, amelyek vénykötelesek, tehát csak az orvos utasítására alkalmazhatók. A termékskálában például magas vérnyomásra, Parkinson-kórra, vagy éppen daganatos betegségek kezelésére szolgáló készítményeket találunk.
A Consumer Health Care, rövidebb nevén a CHC részleg a vény nélkül kapható termékek forgalmazásával foglalkozik. Ezeket a készítményeket a gyógyszertárakban vény nélkül beszerezhetjük, illetve újabban némelyiket gyógyszertáron kívül is meg lehet vásárolni. A főbb termékek közül érdemes megemlíteni itt a meghűlés-megfázás kezelésére szolgáló készítményeket, a gombásodás elleni szereket, vagy éppen a fájdalomcsillapítókat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Külön részleg foglalkozik a látás problémáival, ez a Ciba Vision nevű divíziónk. Termékeiket - például kontaktlencséket, kontaktlencse-ápoló készítményeket - minden nap több százezren használják.
Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek azok a készítmények, amelyeknek már lejárt a szabadalmi védettségük, tehát bárki gyárthatja őket. Ezek a szerek hatóanyagukban teljesen megegyeznek a korábbival, viszont sokkal kedvezőbb az áruk. Ezeket az úgynevezett generikus készítményeket a Sandoz nevű részlegünk forgalmazza, amely nevét az elődcégtől örökölte.
Az eddig említettektől kisebb üzletág a vakcinák és diagnosztikus készítmények gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Vaccines & Diagnostics. Ennek főbb termékei a tetanusz és a kullancs-encephalitis elleni vakcinák.
S végül, az emberi gyógyításban alkalmazott készítmények állatgyógyászati célú változatait az állategészségügyi részleg forgalmazza. Termékeik között egyaránt található kisállatoknak és haszonállatoknak készülő gyógyszer is.
Milyen jellegű problémákra kínál megoldást a Novartis termékskálája, és melyek a vezető termékeik?
A Novartis portfóliója rendkívül széles. Ezt a tényt kiemelten fontossá teszi az, hogy Magyarországon a várható élettartam jelentősen alacsonyabb, mint az OECD országok átlaga. Évekkel alacsonyabb várható élettartamunk nemcsak életmódunk következménye, hanem kiemelendő még az egészséghez való hozzáállás problémája, illetve a hazai egészségügyi ellátás gondjai is. A széles termékskála éppen ezért rendkívül fontos, ha igazi eredményeket akarunk elérni, nemcsak a pénzügyi mutatók, hanem a lakosság egészségügyi állapota terén is.
Kulcsfontosságú területekként azokat a problémákat, betegségeket kezeljük, amelyek a halálozási lista élén állnak. Ilyen például a szív- és érrendszeri, vagy éppen a daganatos betegségek területe, amelyekre többféle készítményt is kínálunk. Természetesen nem kizárólag a gyógyszeres kezelésben látjuk a megoldást, hanem a prevenció és a szűrés területén is van még mit tenni ebben a két nagy csoportban.
A hétköznap kisebb-nagyobb betegségeire, panaszaira is kínálunk gyógyszereket, ilyen például a reumatológia betegségek csoportja, a bőrgyógyászati panaszok vagy éppen a csontritkulás. De a szemészeti megbetegedések vagy éppen az immunrendszeri problémák kezelésére is rendelkezünk készítményekkel. Ezek a cégünk szempontjából is kiemelten fontosak, mert így több lábon állunk, nem egy készítményre helyezzük a hangsúlyt.
Mi a helyzet a vény nélkül kapható készítményekkel?
Ahogy azt már említettem, főleg a meghűlés-megfázás kezelésére és fájdalomcsillapításra kínálunk készítményeket. Az előbbiek közül talán sokaknak ismerős a Neo-Citran termékcsalád, a fájdalomcsillapítókból pedig az ízületi fájdalmak kezelésére szolgáló Voltaren-család termékeit említhetném. Évek óta forgalmazzuk a bőr- és körömgombásodás elleni Lamisil termékcsaládot, és a közelmúltban két új szemészeti készítmény is bővítette a kínálatot: a szemszárazság elleni GenTeal és a Vitalux.
Mire irányul jelenleg a legnagyobb figyelem a kutatás-fejlesztés során a Novartisnál?
2007-ben a vállalatcsoport 6,4 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre. Ez a számok szintjén is komoly összeg, de a Novartisnál mindig is fontosnak tartottuk, hogy készítményeink a gyógyulást, az egészséget szolgálják. Jelenleg a központi idegrendszert érintő problémák mellett a daganatos betegségek és a kardiovaszkuláris problémák állnak fókuszban a kutatások terén. Kisebb intenzitással, de szintén jelentős kutatások zajlanak még a diabétesz és a reumatológiai megbetegedések területén is. S végül nem szabad megfeledkeznünk a biotechnológiáról, amely új fejezetet nyitott a gyógyszerkutatás- és fejlesztés történetében. A Novartis ezen a téren is vezető szerepre törekszik.
Milyen társadalmi-egészségügyi programokban vesz részt a Novartis Magyarországon, és milyenek az ezekhez fűződő tapasztalatok?
Hosszú évek óta támogatjuk a Magyar Hipertónia Társaság "Éljen 140/90 alatt!" elnevezésű programját. Ez a kezdeményezés a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésére szeretné felhívni az emberek figyelmét, így csökkenthető lehet az ehhez kapcsolódó szövődmények, halálozások száma. Több tízezer ember vett már részt a különböző programjainkon, és biztató adatokat kaptunk az eredményességéről is.
A Parkinson-kóros betegek sokkal kevesebben vannak, mint a hipertóniában szenvedők, de szintén nagyon fontosak számunkra. A nehezen kezelhető betegség, az orvos és a beteg számára is sok időt igénylő kezelések tették számunkra világossá, hogy ezen a téren is cselekednünk kell. Így indult el a "Fogom a kezed" című program, amely célul tűzte ki, hogy a betegek meg tudják értetni, jeleníteni problémáikat a kezelőorvosnak, egy közös nyelvet beszélve. Az orvosok szempontjából fontos, hogy ők is időben felismerhessék, mikor kell terápiát váltani, és így együtt hogyan tudják javítani a beteg életminőségét.
A nagyobb programok mellett számos kisebb, de hasonlóan fontos programban veszünk részt. Ilyen például az onkológia betegségekkel kapcsolatos prevenciós, ismeretterjesztő és figyelemfelhívó programok. Ezen a téren van még mit tenni, mivel a legutóbbi Állami Számvevőszéki jelentés szerint nem jelentkeznek elegen a szűrésekre! A népesség körben legalább 70%-ot kellene elérni a szűrésre jelentkezők számának, ez ma még sokkal alacsonyabb. Ha például az emlőrák szempontjából veszélyeztetett korosztály minden tagja részt venne szűrésen, a halálozást egy csapásra ötödével lehetne csökkenteni!
Végül arról kérdezzük, hogy került Ön a Novartis élére, és milyen felelősséget jelent egy ilyen cég igazgatása?
Gyakorlatilag itt, a cégben "nőttem fel". Jól ismerem a céget belülről, hiszen az orvoslátogatói munka után számos vezető pozícióban dolgoztam. A 2007 során bekövetkezett gyógyszerpiaci változások nagyon bonyolult képet mutattak, és ennek jelentős hatása volt abban, hogy egy képzett és a helyzetet nagyon jól ismerő embert bízzanak meg a cég vezetésével, aki gyorsan tud reagálni. Természetesen nemcsak a külső környezet hatása számított, hanem az eddigi munkám elismerésének is érzem kinevezésemet. A felelősség ugyanolyan, mintha külföldi cégvezető lenne, azonban valahol mégis más. Sokkal inkább a bőrömön érzem a társadalmi problémákat, amit egy külföldi nem annyira fog magáénak tudni. Ők is érzik azt, hogy stratégiailag mit kell bevállalni, hogy partnerkapcsolatban legyenek az egészségügyi döntéshozókkal - így stratégiailag jól vezetnek, de egy magyar sokkal jobban együtt tud működni az egészségügyi rendszerrel, hosszú távú szempontokat is figyelembe véve. Számomra mindig is az volt a fontos, hogy az egészségügy - akár piaci, akár emberi szempontból nézve - átlátható "terep" legyen, ahol egyenlők a feltételek és ahol választási lehetőség van a kezelési lehetőségekben. Mindenkinek legyen jogosultsága a megfelelő kezelési szintre, és arra, hogy bármelyik intézménybe eljuthasson, ahol problémáját kezelni tudják. Természetesen ehhez a finanszírozási oldalnak is át kell alakulnia. Számomra nem mindegy, hogy gyermekeim probléma esetén biztos ellátásra számíthatnak, vagy csak kapcsolati hálón keresztül juthatnak be a kórházakba.
