"Ha lassan is, de az elmúlt években nőtt a táppénzes napok száma, és ezzel párhuzamosan az egészségbiztosító kiadása is" - mondta el a Népszavának Nogel Mónika ügyvéd. A Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa a közelmúltban publikálta a témával kapcsolatos legfrissebb adatokat a Med.et Jur című szakmai lapban. A számokból kiderül, hogy a szociális és jóléti juttatásokkal való visszaélések száma 2013 és 2017 között közel a triplájára emelkedett. E körbe sorolják a jogosulatlan táppénzigénybevételt is.
Táppénzcsalást az követ el, aki bár nem beteg, ezáltal munkaképtelenné sem vált, mégis kiíratja magát orvossal, többnyire a háziorvosával. Ilyenkor a betegség első 15 napja még a munkáltató által finanszírozott betegszabadságba esik, a továbbiakban pedig az egészségbiztosító fizeti az érintett munkavállalót megillető táppénzt - legfeljebb egy éven át. Amennyiben a csaló lebukik, az általa okozott kár pedig eléri a 100 ezer forintot, úgy kétévnyi elzárással is büntethető. Munkáltatói szempontból is lényeges szempont emellett, hogy a csalásért kirúgott alkalmazottnak nem kell végkielégítést fizetni.
A Népszava cikke szerint a legtöbb elkövető mezőgazdasági idénymunka, építkezés, munkahelyváltás vagy nyaralás miatt kéri néhány nap igazolását az orvostól. A lapnak nyilatkozó Katona Gábor tiszaroffi háziorvos elmondta, körzetében is éppen a mezőgazdasági idénymunkák idejére esik a legnehezebb időszak. "Ekkor sokan jönnek, főleg a közfoglalkoztatottak, hogy lázasak, itt fáj, ott fáj, de van, aki egyenesen megmondja, hogy a napszámos munkára kellene idő, mert a kukoricacímerezéssel többet kap, mint amennyit az egyhavi közmunkáért hazavihet" - árulta el a háziorvos, hozzátéve, hogy akkor sem tehet ilyen esetekben semmit, ha egyébként emberileg megérti a pácienseket.