Nem feltétlenül az internet segít abban, hogy meghatározzuk, milyen betegségben szenvedünk - állítják egy friss tanulmány orvos szerzői. Amikor ugyanis a Wikipedián ellenőrizték a legmegszokottabb egészségi állapotokra vonatkozó bejegyzéseket, számos pontatlanságot találtak, tízből kilenc szócikk ugyanis ténybeli tévedéseket tartalmaz - írja a Daily Mail brit lap .
Ennek egyik oka az, hogy a Wikipedián bárki írhat, törölhet, javíthat a szócikkeken, növelve a hibalehetőségeket. A tanulmány elkészítését irányító szerző, Dr. Robert Hasty amerikai orvos arra szólít fel, hogy a kutatók se használják a Wikipediát elsődleges forrásként, mert az ott közölt cikkek nem mennek át az orvosi szaklapoknál megszokott tudományos lektoráláson
A legjobb, ha az orvosunkkal beszéljük meg a tüneteket - aki tekintetbe veszi a kórelőzményeket és más tényezőket is. Így a legjobb kezelést kaphatjuk - vélik a tanulmány szerzői.
A Wikipedia 2001-es indítása óta a legnépszerűbb általános hivatkozási alappá vált az interneten. 31 millió címszót tartalmaz, 285 nyelven. Ezek közül 20 ezer kapcsolódik az egészségi állapotunkhoz.
A kutatók a diabétesz, a tüdőrák, szívbetegségek, depresszió és hátfájás esetében vizsgálták meg, mennyire megbízható a Wikipedia - írja a Daily Mail és a BBC . A szócikkekben talált információkat hasonlították össze ezután a lektorált orvosi folyóiratok tartalmával.
Találtak például olyan bejegyzést, miszerint a magas vérnyomást csak háromszori, egymástól különböző mérés során tapasztalt magas érték leolvasása után lehet korrekten diagnosztizálni. Ez azonban nem igaz a kutatók szerint, sőt a megfelelő kezelés veszélyes halogatásához vezethet.
Egy másik címszó szerint az antidepresszánsok nem tesznek jót a gyerekeknek, ami szintén nem korrekt, viszont a szülőket arra bíztathatja, hogy ne engedjék gyógyszerrel kezelni a gyermeküket. Érdekek is befolyásolhatják a címszavak tartalmát, különösen a káros mellékhatásoknál kell figyelni erre.
Ugyanakkor a tanulmány szerzői figyelmeztetnek arra is, hogy az egészségügyi dolgozók is gyakran támaszkodnak a Wikipediára . Orvosok és diákok 70 százaléka ismerte be egy másik tanulmány szerint, hogy referenciaként használják a szócikkeket.
Dr. Hasty szerint ugyan a wikipediás hibák döntő része nem túl nagy jelentőségű, azért néhánynak komoly klinikai következményei lehetnek. Ezért azt javasolja kollégáinak, hogy az orvosok kapcsolódjanak be a szócikkek szerkesztésébe, így javítva a Wikipedia minőségét.
A tanulmányt a című tudományos szaklapban tették közé a kutatók. Ezzel csatlakoztak egy korábbi tanulmányhoz, amely szerint a nők negyede diagnosztizálta magát tévesen a Google alapján.
A Wikimedia UK, a Wikipedia brit részlege reagált a tanulmány megállapításaira, és azt hangsúlyozta, hogy az emberek számára rendkívül fontos, hogy először a körzeti orvosukkal beszéljék meg egészségügyi problémáikat. Stevie Benton, a szervezet angliai képviselője szerint akárcsak a többi enciklopédia, a Wikipedia sem pótolhatja a képzett orvosokat. Benton szerint mindent megtesznek, hogy minél pontosabbá váljon a Wikipedia. Így például összekapcsolják egymással az orvosi témájú szócikkek szakmai ismeretekkel rendelkező szerzőit, hogy javítsák a cikkek tartalmát, és minél megbízhatóbb referenciákat találjanak.
Ugyanakkor a Wikipedia hangsúlyozta, hogy a mostani kutatás kis mintát használt, ezért nem feltétlenül lehet reprezentatív a kapott eredmény. A BBC pedig a Hasty-féle tanulmányból azt is kiemelte, hogy a szócikkek nem hagytak ki fontos információt.