Néhány kattintással megtudhatja, melyik kórházba érdemes mennie!

Nem egyszerű feladat olyan objektív értékelést készíteni az egészségügyi intézményekről, ami a szakmának és a betegeknek is támpontot adhat az ellátást illetően. Mégis számos kezdeményezés irányul arra évről évre, hogy bizonyos rangsorok és szavazások segítségével az ember könnyebben eligazodjon, és dönthessen a többség által is a legszínvonalasabbnak szavazott mellett.

Ilyen célt szolgál az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) 2008 óta létező is, amelyből számos információ kereshető ki a hazai kórházakról és egészségügyi intézményekről. Az általános információkon túl (betegjogok, betegbiztonság, várakozás, betegirányítás, kiegészítő szolgáltatások, minőségügy, dolgozók helyzete) az egyes szakmai területek (szülészet, kardiológia, sürgősségi ellátás, emlőonkológia, mesterséges megtermékenyítés, terhesgondozás) mutatói is helyet kaptak a kereshető információk között. Bár ezek az adatok évente frissülnek, és a kórházak nagy része szerepel is az adatbázisban, mégis kevesen veszik igénybe az egyedülálló szolgáltatást.

100 ezer adat kattintásnyira

Az EBF második kórházi indikátorrendszere 2009 nyara óta érhető el a világhálón, benne a kórházakról 485, a járóbeteg-ellátókról 190 különféle indikátor olvasható. Annak ellenére, hogy az adatok önbevalláson alapulnak, és a kitöltés az elmúlt két évben még nem volt kötelező, a felmérés lefedi a magyarországi kórházi ágyak 86, a szakrendelési kapacitásnak pedig a 80 százalékát.

Ezekre voltak kíváncsiak legtöbben: A fekvőbeteg-ellátással kapcsolatban az adatbázist használók harmada a betegjogokkal és a szülészetekkel kapcsolatos információk miatt kattintott, de népszerűek voltak a várakozás és betegirányítás (pl. várólisták) indikátorai is. A járóbeteg-ellátó rendszeren belül gyakran kerestek rá még a betegjogi kérdések mutatóira is, a felhasználók 12 százaléka pedig a kiegészítő szolgáltatások felől (büfé, pelenkázó, akadálymentesítés) tájékozódott. Az három különböző módon is tanulmányozni lehet az egészségügyi intézményekről összesített mutatókat. Az érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy az egyes kórházakat, szakrendelőket összehasonlítsák, esetleg adataikat egybevessék az országos átlaggal. Az oldal látogatója a számára legfontosabb indikátorokból egyéni táblázatot, sőt rangsort is készíthet: az egyes szempontok esetében csak be kell jelölni 1-től 5-ig, hogy az mennyire fontos, és a rendszer pillanatokon belül elkészíti a látogató saját, személyre szabott kórházrangsorát.

Az indikátorok között a szó szoros értelmében vett szakmai kérdések mellett (pl. hogy mellkasi fájdalommal jelentkező betegeknél alkalmaznak-e fájdalomcsillapítót EKG előtt; mennyi idő telik el a kórházba kerülés és a katéterezés között egy szívbeteg esetén) számos olyan tényezőre is rákereshetünk, amik betegségünk szempontjából talán kevéssé fontosak, ám "fogyasztóként" ezekre figyelünk leginkább.

"Egy szolgáltató iparágban fontos, hogy szerepeljen a mutatók között, milyen az a kórterem, ahova befekszik a beteg, vagy van-e családi szoba a szülészeten. Ezek egészségügyi ismeretek nélkül is, bárki által értékelhető elemek" - nyilatkozta a HáziPatika.com-nak Kiss Norbert, az EBF főosztályvezetője, és hozzátette, néhány éven belül mindemellett a betegek visszajelzéseit is összesítené az adatbázisban.

Visszajelzés mindenkinek

"Az indikátorok segítségével egy olyan egészségügyi rendszer létrehozását szeretnénk támogatni, ahol a betegnek nem kell azzal foglalkoznia, hogy melyik intézményt válassza, mert mindenhol megkapja ugyanazt a színvonalú szolgáltatást.

A nyugat-európai tapasztalat is azt mutatja, hogy különbségek mindig lesznek, de fontos célkitűzés, hogy valamilyen standardnak minden intézmény feleljen meg" - mondja a szakember.

Egy ilyen adatbázis a kórházaknak is remek visszajelzés, hiszen ez alapján lehetőségük van az egyéni minőségfejlesztésre is. "Pozitívum például, ha valahol egy belső szabályozás annak hatására készült el, hogy rákérdeztünk a kérdőívben, esetleg ha egy kórházban az országos összesített eredmények hatására változik a szolgáltatás színvonala" - említi a példákat a főosztályvezető.

Gondolta volna? Összevetettünk egy vidéki ( ) kórházat. Míg budapesti intézményben átlagosan 5, a vidékiben 3,37 OEP-finanszírozott ágy jut egy kórteremre. Mindkét kórháznak van hivatalos honlapja, és az intézményekhez e-mailben is lehet fordulni. A szülészeti osztály úgy tűnik, a fővárosi kórházban fejlettebb: itt a 20 külsős, szerződéses szülészorvos mellett 8 teljes munkaidőben alkalmazott orvos dolgozik. A vajúdáshoz és a szüléshez az Uzsokiban biztosítanak többféle eszközt, de egyik kórházban sincs családi szoba. A betegirányítás a fővárosban fejlettebb, várólistát viszont az egerszegi kórház vezet több ellátásról. A műhibaperek tekintetében Uzsoki utcai intézménnyel szemben 2001. január 1-jén a hat műhibaper zajlott, a vidékivel szemben pedig kilenc. Panaszláda csak az Uzsokiban áll rendelkezésre, a Zala megyei kórházban viszont a készpénzes fizetés mellett akár kártyával, átutalással, sárga csekken vagy egészségpénztáron keresztül is fizethetünk a térítésköteles szolgáltatásokért.

Szeretünk tájékozottak lenni

További információ: , az Indikátorrendszer 2009 rovatban. Ezek még a 2008. decemberi állapotot tükrözik. Frissítés tavasszal várható. Egyre több felmérés bizonyítja, hogy mind több beteg , mielőtt orvoshoz fordul. A szakember úgy látja, a világháló nagy információhalmazából azonban még nehezen szelektál egy átlagember, ezért is lesz fontos az indikátorrendszer mutatóit évről évre frissíteni. "Ahhoz képest, hogy korábban nem volt elérhető semmilyen adat a kórházakról, elég nagy előrelépés ez az adatbázis, még ha van is mit csiszolni rajta. Amiben még van elmaradás, az mindennek a szisztematikussága, de ez természetes, mert az angol és a dán program is 15 év alatt fejlődött ki. A cél valamiféle kötelező rendszer létrehozása, és a felülvizsgálatot is hangsúlyosabbá kell tenni" - összegzi tapasztalatait a főosztályvezető.

Ez is érdekelhet

szülés után

Több száz babát hagynak a kórházakban – ezek az okok

árvíz

Árvíz: betegeket költöztettek, miután betört a víz egy kórház liftaknájába

elhanyagolt gyerek

„Az elhagyatottság hosszú távú sebeket okoz” – ezért baj, ha egy baba nem sír

beteg gyerekek

Több ezer gyerek nem tud iskolába járni betegsége miatt

Kiss Norbert közgazdász 2003 óta a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontjának a tagja, a Vezetéstudományi Intézet doktorjelöltje. Közszolgálati menedzsment témájú projektekben tanácsadóként dolgozott, 2007 óta pedig az Egészségbiztosítás Felügyelet elemzési főosztályvezetője.