Szakmai találkozókon, nyílt levelekben, döntéshozóknak küldött, de nyilvánosságra hozott üzenetekben, sajtónyilatkozatokban és mindenféle más csatornákon is előbuzognak az egészségügy problémái. Egy biztos, az állampolgárok jelentős része - hacsak nem nyúl mélyen a zsebébe - nem kap elvárt színvonalú, gyors és biztonságos ellátását. Emiatt az ágazatban dolgozók jelentős része nem érzi jól magát, továbbá azért sem, mert úgy gondolja, hogy nem becsülik meg eléggé. Mit is szeretnének, hogy elégedettebbek (és remélhetőleg motiváltabbak is) legyenek?
Mentősök
A mentősök május 31-ére demonstrációt szerveznek, mert úgy vélik, hogy botrányosan alacsony bérekért látják el a sürgősen rászoruló betegeket, és mindezt nem egy kényelmes intézményben teszik, hanem az utcán, fokozott veszélynek kitéve magukat. Az eddig beígért béremeléseket nem kapták meg, és elfogyott a türelmük.
Balog Zoltán miniszter bejelentette, hogy a kormány jövőre 10, majd 2019-ig összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentősöknél. A 10 százalékos emelést pedig az egészségügyi szakdolgozók tervezett béremelésén felül kapják az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársai 2018 januárjában. A mentős érdekképviseletek némelyike, így a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége ( MOMSZ ) ezt kevesli, de hajlandó egyeztetni az Országos Mentőszolgálattal.
A miniszter bejelentése azért okozott csalódást , mert a mentősök az állami humánszolgáltatások területén a legalacsonyabb átlagkeresetet kapják, és nagyobb bérfejlesztésre számítottak a korábbi ígéretek alapján. Több évtizedes mentőzéssel is csak havi nettó 130-140 ezer forintot lehet megkeresni, a többség pedig még ennyit sem visz haza, amit elfogadhatatlannak tartanak. Egyelőre úgy tűnik, az sem tántorítja el őket a demonstrációtól, hogy a mentős életpályamodell tényleg komoly bérfejlesztést helyezett kilátásba.
Orvosok
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara ( MOK ) elnöke márciusban írt nyílt levelet a miniszterelnöknek, amelyben szintén béremelést követelt. A napokban viszont arról számolt be a sajtóban, hogy folyamatosan, heti rendszerességgel, kemény tárgyalásokon egyeztet a kormányzat és a MOK az egészségügyi alapellátásban dolgozók pluszjuttatásáról.
Ugyanakkor a MOK elnöke elmondta , hogy Magyarországon évről évre minimum 600-700 milliárd forinttal kevesebbet, GDP-arányosan 2 százalékkal kevesebbet költenek a gyógyításra a V4-ek átlagánál. És még nagyobb a lemaradás az EU-átlaghoz képest. Kifejtette, hogy a kormányzat 2014-ben határozta el, hogy évi tízmilliárd forint pluszkeretet biztosít a területnek, ezt a következő két esztendőben meg is kapták: az idei büdzsé négy-, a jövő évi költségvetési tervezet pedig hétmilliárd forintot rendel erre a célra. Szerinte azonban még öt ilyen lépcsőre van szükség, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok juttatása elérje a kórháziakét, míg mostanra azt sikerült elérni, hogy egy középkorú orvos annyit keres, mint Szlovákiában egy pályakezdő kollégája.
A MOK elnöke másért is elégedetlen. Szerinte az egymást váltó kormányzatok évtizedek óta nem értik meg, hogy mások a belépési és a napi működési költségek. A kórházaknál százmilliárdokat öntöttek betonba, költöttek felújításra, de szerinte a mindennapi működésben a kórházak nyakán van a kötél, és még húzogatják is. Mindegy, hogy egy orvosnak 10 vagy 20 millió forintot adnak, hogy elfoglaljon egy hosszabb ideje üresen álló praxist, hiszen nem azért betöltetlen, mert eddig nem adtak rá pénzt, hanem mert nem tudja a benne dolgozókat eltartani. A fiatal orvosok nem buták, és nem fognak egy "veszteséges boltot" vásárolni. Éger szerint nagyon gyorsan, legalább háromszor plusz 20 milliárd forintot kellene a praxisokra költeni.
Gyermekorvosok
Elfogadhatatlan a házi gyermekorvosi praxis vegyes háziorvosi praxissá való átalakítása - írta a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete (HGYE) abban a felhívásban , amelyet Balog Zoltán miniszterhez és Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárhoz juttatott el. Összesen hét pontban foglalták össze igényeiket, amelyek közül az első helyen áll a gyermekorvoslás mint önálló ellátási forma jövőjébe vetett bizalom visszaállítása. Az egészségpolitika mint alapvető célt nyilvánítsa ki, hogy a beteg gyermekek ellátása a gyermekgyógyász szakorvosok feladata.
Úgy vélik, hogy a házi gyermekorvosi praxisok és a hozzájuk rendelt központi finanszírozás integritásának megtartása csak a gyermekpraxisok megszüntetésének tilalmával érhető el. Olyan ösztönzőrendszert kell kialakítani, amely szakmailag és egzisztenciálisan egyaránt vonzóvá teszi a házi gyermekorvosi hivatást az utánpótlást adó gyermekgyógyászok számára.
Továbbá ésszerűen és rugalmasan szervezett mikrotérségi gyermekellátó központok kiépítésével el kell érni a jelenleg gyermekorvos nélküli, ellátatlan területek fokozatos felszámolását. A megürült praxisok betöltését finanszírozási, letelepedési támogatással, adókedvezménnyel, járulékenyhítéssel is kiegészítve kell ösztönözni - szerepel egyebek mellett a HGYE által ismertetett igények között.
Rezidensek és szakorvosok
A hálapénzt az orvosok elsöprő többsége elutasítja - ez a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) felméréséből derült ki. Ma már orvosok közel harmada úgy látja, hogy a pénzes boríték a megfelelő ellátás és előnyszerzés fejében kerül elő, azaz semmi köze a tényleges hálához. A trend párhuzamosan erősödik azzal, hogy a betegek is egyre kevésbé mutatkoznak adakozónak. Mintha lassan, de biztosan változna a hozzáállás a magyar egészségügy egyik legvitatottabb "intézményéről".
Az orvosok 96 százaléka szabadulna meg a hálapénztől, és egy korrupciótól mentes egészségügyben szeretne dolgozni. Dr. Dénes Tamás, a RESZASZ elnöke szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a hálapénzrendszer megérett a pusztulásra, és ez elől már a politika sem térhet ki.
A hálapénz problémájának megoldását a felmérésben résztvevő orvosok 85 százaléka szerint a béremelés oldhatja meg, illetve minden második orvos az ellátási "alapcsomagon kívüli extra szolgáltatások" hivatalos megvásárlásával, míg 17 százalékuk a hálapénz-bevétel hivatalossá tételével tenné átláthatóvá a viszonyokat.
A RESZASZ elnöke szerint a hálapénzt fel kell számolni, aminek a tisztességes orvosi alapbér, a saját orvosválasztás lehetősége, az állami és a magánellátás "tiszta" együttműködése, az orvosképzés és oktatás megbecsülése, valamint a jogi szabályozás adhatja az alapját.
Szakdolgozók
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara ( MESZK ) márciusban tette közzé azt a nyílt levelet , amelyben felhívták a figyelmet, hogy a közel százezer egészségügyi ellátást végző, magasan képzett szakdolgozó helyzete egyre aggasztóbb: gyakorlatilag a megélhetésükért küzdenek, utánpótlásuk pedig rendkívül kritikus.
Leszögezték, hogy az egészségügyi szakdolgozók számára kidolgozott életpályamodell nélkül - már rövidtávon - sem garantálható a biztonságos betegellátás. Hiányoznak a hatékony intézkedések a pályán lévők megtartására, a munkabérek pedig egyre inkább leszakadnak más ágazatoktól. Az egészségügyi szakdolgozók közel 70 százaléka él a garantált bérminimum összegéből , amely a minimálbérnél csak 10 százalékkal magasabb! Az illetményen felül adható juttatások évek óta eltűntek a rendszerből. Napjainkra az egészségügyi szakdolgozók a középosztály helyett már a leszakadó, "elszegényedő" réteghez tartoznak.
Elfogadhatatlannak tartják a munkakörülményeket is. Nem tartható, hogy egy ápoló 40 beteget lásson el egyedül vagy másodmagával, számos esetben nem megfelelő szakképzettséggel. Hiányoznak a munkájukat és a betegek komfortját szavatoló ápolást segítő eszközök is.
Ezért azt követelik, hogy az ágazat személyi és tárgyi feltételeit meghatározó minimumfeltételeket azonnali hatállyal emeljék új alapokra. A szakdolgozók létszámát az ellátandó feladatokhoz kell igazítani. Ehhez pedig, mondják, vonják be szakmájuk képviselőit, szakértőit is a struktúraváltáshoz kapcsolódó döntések előkészítésébe.
Azt írták továbbá: "Kérjük, sőt követeljük a munkánk biztonságos ellátásához szükséges feltételek maradéktalan biztosítását, hogy a szakma szabályai szerint láthassuk el hivatásunkat! Kérjük a jelenleg érvényben lévő egészségügyi ágazati bértábla azonnali felülvizsgálatát és korrigálását! Tisztességes jövedelmet követelünk, hogy el tudjuk tartani családunkat!"
Védőnők
Eközben a MESZK tagságát erősítő védőnők, ha lehet, még rosszabb helyzetben vannak. Több száz védőnő minisztereknek és közjogi méltóságoknak küldött levélben kért fizetésemelést. Az alacsony juttatások mellett azt is kifogásolják, hogy a többi egészségügyi dolgozóhoz képest diszkriminatív a bérezésük. A védőnők elsősorban azt kifogásolják, hogy miközben ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a kórházi vagy szakellátásban dolgozó, főiskolai végzettségű kollégáikra, az alapellátásban foglalkoztatott védőnők nem tartoznak az egészségügyi bértábla hatálya alá. Miután 2018-2019-re a védőnőknek semmilyen fizetésemelés nincs betervezve, viszont az egészségügyi szakdolgozói bértábla évről évre nő, hamarosan a diplomás védőnők bére 50-60 ezer forinttal kevesebb lesz, mint a hasonló diplomás végzettségű egészségügyi szakdolgozóké.
Ez is érdekelhet
