A klinikai információkból és a a szövettani mintákból készített metszetek vizsgálatával (elsősorban mikroszkóp segítségével) megállapítja a betegség típusát, súlyosságát, bizonyos esetekben azonosítja a kórokozókat. Daganatos betegségek esetén megállapítja a pontos stádiumot is. A patológiai lelet gyakran a gyógyulás felé vezető út első és egyik legfontosabb lépése, hiszen pontosítja vagy megállapítja a diagnózist. Éppen ezért a patológus szorosan együttműködik szinte minden más szakterület képviselőivel, a gyógyító orvosokkal és a többi diagnosztával is. Természetesen sok patológus vesz részt különböző kutatásokban, és a munkájukhoz tartozik az elhunytak boncolása is, vagyis a halálhoz vezető közvetlen okokat is ők tárják fel.
A szakorvos mintát vesz a szövetből egy tű segítségével. Ez a szövet lehet élő szervből, de valamilyen beavatkozás során eltávolított szövetdarab is. Esetenként a különböző laborvizsgálatok, vérvétel vagy vizeletvizsgálat során "megszerzett" anyag is a patológus dolgozóasztalára kerülhet. A mintát egy speciális folyamat során asszisztensek készítik elő arra, hogy mikroszkópos vizsgálatra alkalmassá váljon. A minta egy üveglapra kerül, majd megfestik, hogy vizsgálni lehessen. A patológusok a szövetek kóros elváltozásainak megállapítása után pontos leírást és diagnózist tudnak adni a betegségről. Így állapítják meg például azt, hogy valakinek van-e daganatos megbetegedése és az milyen stádiumú, illetve hogy jó- vagy rosszindulatú-e az elváltozás.
Meglepő módon, közvetve a patológussal találkozunk talán a leggyakrabban a szakorvosok közül, hiszen minden laboratóriumi vagy szövettani minta egy-egy patológus kezén megy keresztül, így bármilyen betegségünk legyen is, a patológus szinte mindegyik diagnosztizálásában szerepet játszik.
Hol találkozhat a mindennapok során a patológus munkájával?
Betegségek (például nőgyógyászati daganatok vagy emlőrák) szűrésekor, idült máj- és vesebetegségek pontos diagnózisában. Gyomor- és bélpanaszok (például állandó hasmenés, gyomorfájás) esetén végzett endoszkópiás vizsgálat során gyakran történik mintavétel, amelynek szövettani vizsgálata is jelentősen befolyásolhatja a további kezelést. Bizonyos bőrbetegségek, bőrelváltozások diagnosztikájában csak a szövettani vizsgálat vezet a betegség pontos megállapításához. Szintén patológiai-szövettani közreműködés lehet szükséges ahhoz, hogy fül-orr-gégészeti betegségeknél vagy urológiai elváltozásoknál meghatározzák a pontos diganózist. Képalkotó vizsgálat során felfedezett gyanús elváltozásból (pl. daganatos megbetegedés gyanúja) vett citológiai vagy biopsziás mintavétel esetén a mintából készített kenetet vagy szövettani metszetet szintén a patológus értékeli, és állapítja meg a daganatos betegség tényét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Időnként természetesen szükség lehet arra, hogy a műtét során azonnali szövetvizsgálatot végezzenek. Ez lényeges a későbbi pontosabb diagnózis megállapításában, illetve abban is, hogy a tökéletes terápiát megtalálják a beteg gyógyulása szempontjából. A legkorszerűbb eljárások közé tartoznak a genetikai alapú diagnosztika is létezik, amik segítségével az eltávolított szövet további vizsgálata alapján pontosítani lehet a diagnózist, és ennek megfelelően a kezelőorvos hatékonyabb, célzott terápiát rendelhet el.
Ez is érdekelhet
