Tavasszal még az osztrák házi gondozói rendszer összeomlásáról cikkezett a helyi sajtó, mert a határok lezárása ellehetetlenítette a Magyarországról - vagy a környező országok egyikéből - érkező, a határon ingázó munkavállalókat. Habár a helyzet azóta sokat javult, az ápolók munkáját továbbra sem könnyíti meg, hogy két ország járványügyi előírásának is meg kell felelniük. A határon rendszeresen ingázó ápolónővel beszélgettünk az elmúlt hónapok nehézségeiről és az osztrák járványügyi rendszer átláthatóságáról.
Tünde ápolónőként lassan 8 éve jár ki Ausztriába idős, krónikus betegek otthoni gondozására. A munkát egy közvetítő cégen keresztül kapja és kéthetes váltásokban jár ki idős, mozgásában korlátozott, több krónikus betegséggel is küzdő betegekhez. Mint mondta, a koronavírus az ingázók mindennapjait is megnehezítette - habár a tavaszi, kaotikus helyzethez képest a mostani már rendezettnek mondható.
Kint ragadnak, vagy magukra hagyják a betegüket
Márciusban, a koronavírus első hullámának megfékezésére Európa országai is sorban bezárkóztak, a határátlépést pedig szigorú biztonsági előírásokhoz kötötték. Az országba betérőknek kötelező, kéthetes karantént írtak elő, vagyis a 24 órás otthoni gondozás miatt országba érkezők csak onnantól kezdhették volna meg a munkájukat, amikor hivatalosan már indulniuk kellett volna haza. "Úgy szoktuk mondani, hogy mi egyfajta bérunokái, bérgyermekei vagyunk a kint ápolt időseknek, hiszen két héten keresztül gyakorlatilag el sem mozdulunk mellőlük. Ezért is volt átgondolatlan, számunkra teljesen megoldhatatlan a tavaszi, szigorú zárás" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére az ápolónő. A karantén idejét lerövidíthették volna teszteléssel is, azonban akkor még ennek a rendszere sem volt kellően átgondolva, az akkor még komolyabb összegért árusított teszteket pedig saját pénzből kellett volna finanszírozniuk.
Akkor a szigorítások miatt a legtöbb közvetítő cég le is állt, amelyik tovább működött volna, az közölte a dolgozóikkal: készüljenek fel rá, hogy akár hosszabb ideig is kint ragadhatnak. "Március közepén éppen csak megérkeztem a családomhoz, hogy munkába álljak, amikor jött egy sms a közvetítő cégtől. Azt írták, hogy három választási lehetőségünk van, amiről legkésőbb március 25-ig kell döntenünk, eddig tartott ugyanis az az átmeneti időszak, amikor még lehetett közlekedni a határon. Aki éppen kint dolgozik, az bevállalhatja, hogy határozatlan ideig kint is marad, amíg a határzárat fel nem oldják. A másik lehetőség, hogy a kint dolgozó azonnal hazautazik és az őt váltó kollégája megy ki helyette, de ő szintén nem jöhet haza akár hónapokig. A harmadik lehetőség, hogy az ápolók mindegyike hazajön és magára hagyja a páciensét, annak családja, illetve az osztrák egészségügyi szolgálat majd megoldja, ahogy tudja" - emlékezett vissza Tünde.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Számára nem volt kérdés, hogy a betegével marad, még úgy is, hogy fogalma sem volt, mikor térhet legközelebb haza. "Nyilván volt a döntésemnek egy prózai oka is, hiszen anyagi megfontolásból választottam ezt a kétlaki életet és sajnos nem engedhettem meg magamnak, hogy hónapokig bevétel nélkül maradjak. De emellett nővér is vagyok, ez a hivatásom. Hogyan nézhettem volna otthon a tükörbe, hogyha fogom a holmimat és azt mondom a súlyos, áttétes rákban szenvedő betegemnek: vigyázzon magára, majd valamikor jövök? Szinte családtagként tekintettek rám ezek az emberek. Nem tehettem ezt meg velük" - emlékezett vissza.
A Tündével együtt járó ápolók nagyjából kétharmada azonban nem élt a lehetőséggel és inkább hazaköltözött a határzár idejére - sokan az otthon maradt gyermekeik miatt sem vállalhatták be, hogy akár hónapokra kint ragadjanak. Mivel emiatt rengeteg beteg maradt volna gondozás nélkül, az osztrák kormány vészmegoldásként az érettségi előtt álló, civil szolgálatot vállaló diákokat osztották be néhány órára. Az idős, súlyosan beteg emberek ellátására azonban ezek a fiatalok nem voltak felkészülve, így szinte azonnal látszódott, hogy a házi betegellátás az összeomlás szélére sodródhat - mondta el Tünde. Mivel április közepén a fertőzések száma is visszaesett az osztrákoknál, a határzárat az ingázók előtt gyorsan fel is oldották. Így végül a szokásos idő háromszorosát, hat hetet töltött kint, mire ismét hazautazhatott. Viszont a nehézségeiket az osztrák kormány is kompenzálta: akik úgy döntöttek, hogy kint maradnak, és nem hagyták magára a páciensüket, azt a fizetésükön felül nettó 500 euróval jutalmazták. Ez nagyjából 180 ezer forint, vagyis egy átlagos magyarországi egészségügyi dolgozó egész havi fizetése.
Két ország járványügyi előírásainak is meg kell felelniük
Ősztől, a járvány második hullámában már egy kiforrottabb rendszer fogadta az Ausztriába utazó ápolókat, akik ismét visszaállhattak a megszokott, kéthetes periódusokra. Hogy átléphessék a határt, jelenleg szükségük van egy munkáltatói igazolásra a közvetítő irodától, valamint - mivel magánvállalkozóként vannak bejelentve - az osztrák kereskedelmi kamarától is kapnak egy igazolást. Emellett minden határátlépéskor fel kell mutatniuk egy 72 óránál nem régebbi PCR-tesztet is, amit indulás előtt mindenkinek meg kell csináltatni Magyarországon. A teszt költségét nem az ápolók, hanem a gondozott család állja, akik ezt az összeget vissza tudják igényelni az osztrák betegbiztosítótól.
Az életüket azért alaposan megnehezíti, hogy mind az osztrák, mind pedig a magyar hatóságok járványügyi előírásainak is meg kell, hogy feleljenek. Ausztriában eddig is erősen ajánlott volt, február 8-tól azonban kötelezővé vált az FFP2-es maszkok használata, a helyi önkormányzatok postai úton minden háztartásnak ingyenesen biztosítottak is néhány darabot ezekből. Emellett az úgynevezett testközeli szolgáltatásokat - fodrászatot, kozmetikust - is csupán úgy lehet igénybe venni, hogyha rendelkezik az illető 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. Az antigén-gyorsteszteket szerencsére minden településen térítésmentesen elvégzik bárkinél - mondta el Tünde.
Mivel mind Ausztriában, mind pedig Magyarországon rendelkezik betegbiztosítással, elviekben mindkét országban jelentkezhet a koronavírus elleni vakcináért. Mindkét országban regisztrált is, de eddig csak az osztrák kormánytól kapott értesítést. Ez alapján - ha az oltási tervben leírtak szerint tartják az ütemet - a második negyedév elején, április első felében kaphatják meg az AstraZeneca-vakcinát . Mivel a két oltást 28 nap eltéréssel adják be, a kéthetes váltásban dolgozóknak is ideális ez a megoldás. Tünde szerint az efféle transzparens ügyintézés miatt dönthetett több munkatársa is amellett, hogy Ausztriában igényli meg a vakcinát. "A helyi lapokban és a televízió hírműsoraiban is közérthető módon kommunikálják azt, hogy melyik hónapban melyik korcsoport, vagy munkakörben dolgozó kerül sorra és milyen oltást fog kapni" - mondta el.
